116691. lajstromszámú szabadalom • Villamos árammegszakító
a hel'ytálló kontaktus van. A mozgatott, kapesolórész bekapcsolt állapotban és a kikapcsolás közben eleinte elzárja a eső nyílását. A kontaktusok szétválása után 5 a kapcsolórész a fényívet a kapcsolócsőbe húzza be. A kapcsolórészt követve szigetelő rész mozog a melléktérből tengelyirányban a csőbe. Az így keletkező kapcsolótér, —• melynek falai a kapcsoló-10 cső és a bevezetett szigetelőrész, — a kapcsolórész keresztmetszetétől teljesen függetlenül úgy alakítható, hogy kicsi és legkisebb áriamerősségek is megbízhatóan oltódnak. A kaposolórész, tovább-15 mozgásánál, kilép a csőből és a szűkített kapcsolótérnek az egész keresztmetszetét hirtelen szabaddá teszi a fúvósra. Az erre a tárolt nyomógázenergiával bekövetkező beható fúvólökés az áram ellső zórusáfcme-20 ju'ténél fényívoltást eredményez. Az .ilyen elrendezés a töl tőrész kellő méretezésénél zérustól kezdve az összes áramerősségeknél kedvező oltási viszonyokat biztosít. 25 A rajzók a találmány szerinti árammegszakító több példakóppeni foganatosítási alakját mutatják, még pedig az 1. ábra az egyik foganatosítási alak hosszmetszete, a 80 2. ábra pedig másik, különösen teljesítménybontókapcsolóként használható foganatosítása alak metszete. Az 1. ábrán (1) a kapcsolónak helytálló és (2) a pálcaalakú mozgatható kontaktusa. 35 Az (1) kontaktus a hengerszerű (3) fémtestbe erősített, melyen a (4) áramcsatlakozás van. Az (5) szigetelő a kapcsolókamra és egyben a kontaktuselrendezés tartója. A kapcsolót a (6) alaplemezzel 40 erősítjük a falhoz, azonban a találmány céljaira bármely más rögzítési mód is alkalmas. Az (5) szigetelőtestnek (7)-nél csőszerű része van, melyben a (2) kapcsolópálca csak kis játékkal mozog. A (8) üre-45 ges tér a fényív előidézte nyomásnövekedés számára való (a következőkben melléktérnek is nevezett) nyomástárolótér. A (3) hengeres térben a szigetelőanyagból készült (9) pálca van, mely a (10) rugók 50 hatása alatt a kikapcsolómozgásnál a (2) kontaktust követi. A (9) pálca a (7) kapcsolócső töltőpálcája és annak keresztmetszetét a (2) kontaktus kilépése után csökkenti. A(9) tölterész keresztmetszete a (2) 55 kontaktusénál valamivel kisebb és e rész Célszerűen olyan anyagokból készül, melyek a fényív hatása alatt gázokat vagy gőzöket adnak le, mint amilyen a kaucsuk vagy fiber. Az átmérők különbségét célszerűen lehetőleg kicsire választjuk avég- 60 bői, hogy az a rés, melyben a fényív ég, lehetőleg keskeny legyen. A rést oly keskenyre vehetjük, amennyire az a töltőrész és a cső könnyű mozgathatóságára való tekintettel megengedhető. A kapcsolótér- tí5 bői kilépő gázokat és gőzöket a (11) csatorna vezeti el. E csatorna irányát kb. 180°-nyirai változtatja, avégből, hogy forró gázoknak a kapcsolókamra alatti részekhez való jutását meggátolja. 70 A (2) pálcakontaktus a (12) csúsztatókontaktusban csúszik, mely a második (14) áramcsatlakozásal ellátott (13) fémarmaturán van rögzítve. A (13) rész a (15) szigetelő útján van a (6) alaplemezen meg- 75 erősítve. Ebben van a (2) kontaktus működtetésére való (16) kontaktuskar is ágyazva, melynek tengelyét tetszőleges ismert,., a rajzon nem ábrázolt hajtószerkezet mozgatja. Az (5) kapcsolókamrá! 80 tartó (18) szigetelő a kapcsolókamrával az 1. ábrán látható módon egy darabban készülhet, vagy, mint az a 2. ábrán látható, külön szerkezeti rész lehet. Az elrendezés működési módja a követ- 85 kező: Bekapcsolt állapotban az áram a (4) csatlakozástól a (3) fémtesten át a helytálló (1) kontaktushoz, innen a (2) pálcakontaktusba, abból a (12) csúszókontaktu- 90 son és a (13) tartótesten át a (14) csatlakozáshoz folyik. Ha a kikapcsolásnál a (2) kontaktus lefelé mozog, az (1) és (2) kontaktusok között keletkező megszakítás! fényív a (8) 95 tér levegőjét felmelegíti úgy, hogy bizonyos túlnyomás képződik. A (2) kontaktus erre a fényivel a (7) csőbe húzza be, amikoris további nyomásesés következik be, különösen, ha e cső falai oly anyagokból. 100 vannak, melyek melegedésnél gázokat vagy gőzöket adnak le. Tehát a komprimált gázáram a (2) kontaktust, annak n (7) csőből való kilépésénél követi, amiáltal elegendő nyomásnál a fényív eltolódik. 105 A gázok a (11) csatornán át távoznak. Az imént leírt rendszabályokkal a kis áramerősségek megszakításánál még nem érünk el a fényív-oltáshoz elegendő nyomásnövekedést. Ezt csak a mozgatható (9) no szigetelő pálcával érhetjük el, mely a (2) kontaktust a (7) kapfcsolócsőbe követi. E pálca a gázoknak a (8) melléktérből való kiáramlási keresztmetszetét s&űkíti és ezzel a kisebb nyomásnál az áramlást fo- 115 kozza. Egyúttal a fényívnek a (7) csőben rendelkezésre álló út is megszűkül és ezzel a fényív a falakkal bensőbben érint-