116687. lajstromszámú szabadalom • Végszorító szabadvezetékekhez

MAGYAR KIRÍLYI ^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 116687. SZÁM. Vll/g. OSZTÁLY. O. 1366. ALAPSZÁM. Végszorító szabadvezetékekhez. Opitz Gerhard mérnök Berlin-Pankow. A bejelentés napja 1936. évi április hó 7-ike. A szabadvezetékeknél eddig használt végszorítóknak az a hátrányuk, hogy az érvényesülő húzóerők hatása alatt a ve, zetékirányhoz nem szimmetrikusan, haí 5 nem ferdén helyezkednek él. Ezt a hát' rányt az okozza, hogy a kötélvezetőcsatornák a szorítóban annak középtengelyéhez szimmetrikusan haladnak végig. Minthogy a szorító egyik oldalán a feszítőszigetelő-10 tői jövő kötélrészeken két egyforma nagyságú húzóerő hat, míg az ellenkező szorítóoldalon csupán egy, a továbbmenő vezeték kifejtette húzóerő érvényesül, amely a két elsősorban említett húzóerőt egyenlő súlyban tartja, a szorítónak szükségképen a vezetékirányhoz ferdén kell beáltania. A szorítóknak ez a ferde állása—a szemre zavaróan ható benyomástól eltekintve — azért is rendkívül hátrányos, mert a kötél 20 szándékolatlan igénybevételét és megtörését okozza. A végszorítóknak ezt a hátrányos ferdénállását a találmány szerint a szorítóra ható húzóerők célszerű elosztásával el,ke-25 rüljük. A találmány szerint a vezetőcsatornákat a végszorítóban úgy helyezzük el, hogy a szorítóra ható húzóerők a szorító középtengelyéhez szimmetrikusan haladnak. A belépő vezeték vezetlőcsatornáját 30 a vezetők be- ill. kilépőhelyein célszerűen úgy alakítjuk, hagy középvonala a szorító középvonalával egybeessék. A rajzon az új végszorítö két példaképem foganatosítási alakja látható, még pe-35 dig az 1. és 2. ábrák az egyik foganatosítási alaknál az egyik szorítórész nézetét és a zárt szorító oldalnézetét, a 3. és 4. ábrák pedig a másik foganatosítási alak ugyanilyen nézeteit mutatják. 40 Az 1. és 2. ábra szerint a szorító két (1) és (2) részből van. Az (1) rész (2) szélén előugró (3) orrokkal ellátott, amelyek a (2) rész megfelelő (4) kivágásaiba nyúlnak. Viszont a (2) rész (5) .kiugrása az (1) 45 rész megfelelő kivágásába fekszik bele úgy, hogy ha a szorítórészeket a (6) csavarokkal összefoglaljuk, azok egymáshoz viszonyítva nem tolódhatnak el. Minkét szorítórészben (7) és (8) hornyok vannak, 50 melyek együttesen a (9) vezetők vezetőcsatornáit alkotják. A befutó vezeték az (a) helyen lép a szorítóba; a (b) helyen történő kilépése után a vezeték a (rajzon nem ábrázolt) szigetelőhöz és onnan a szo- 55 rítóhoz van visszavezetve, amelybe a (c) helyen lép újra be. A vezetőcsatornákat alkotó (7) és (8) hornyok oly elrendezésűek, hogy a szorítóra ható, nyilakkal jelzett húzóerők a szorító középtengelyéhez pár- 60 huzamosan haladnak. A leírt módon elkerüljük azt hogy a szorító a vezetékirányhoz ferdén álljon be. A (b) és, (c) helyeken a (7) és (8) hornyok középvonala a hozzátartozó húzóerő 65 irányában halad, míg az (a) helyen a vezeték bizonyos mértékben meghajlik vagy meg is törik. A 3. és 4. ábra szerinti foganatosítási alaknál ez nem következik be, mert a (7) horonynak megfelelő vezetőcsatorna 70 -átmerietelesen görbül a befutó vezeték irányába. Egyébként ez a foganatosítási alak az 1. és 2. ábra szerintivel megegyező, kivéve, hogy a szorítórészek összefoglalására két (6) csavart alkalmazunk. 75