116682. lajstromszámú szabadalom • Eljárás nyomólevegő telítésére pneumatikus mozgásátvitelnél

A körfolyamat kezdetén a légköri leve­gőt meghatározott hőfokra hozzuk, még pedig célszerűen a kipuffogógázokkal fo­ganatosított hőkicserélés útján, miközben 5 a kipuffogógáz és a gép teljesítményvál­tozása közben beszívott levegő mennyisége közötti kiegyenlítés a felmelegedésnek első, természetes szabályozója. Minthogy azonban a különböző hőkicse-10 rélési tényezők, nevezetesen a beszívott levegő hőmérséklete és mennyisége, vala­mint a kipuííogógázok hőfoka és mennyi­sége változó, a felmelegített líevegő hő­fokát termosztatikus eszközökkel kell pon-15 tosabbá tenni. E célból pl. a melieglievegő áram lási út­jában, a kipuffogógázok útján történő he­vítőszerkezet fölött, frisslevegő betápláló nyílást rendezünk el, miméilett a beáramló 20 mennyiséget termosztát .szabályozza, mely a frisslevegő beáramlását változtathatóan vezérli. Ez a termosztát az így kapott lég­keverék hőhatásának van kitéve és ezt a meleget a frisslevegő-beáramlás fölöLti he-25 lyen vételezzük el, ahol a meleg és friss­levegő keveredése teljesen végbement. A járulékos frisslevegőt nem csupán a légkörből szívhatják be, hanem a moz­dony hűtőin átáramló kiszorított levegő-30 bői is elvételezhetjük. A termosztát olyan, hogy akkor, amikor a keverék hőmérséklete emelkedni kezd, a toló- vagy a fedőlemez! nyitja és nar gyobb mennyiségű frisslevegőt enged be, 35 ami a keverék hőfokát csökkenti. Az eljárás másik kiviteli módjánál, a levegő hő jót oly termosztáttal tesszük ál­landóvá, mellyel) a légmelegítőn átvonullló kipuffogógáz mennyiségét változtathatjuk, 40 mi mellett e gázok egy része esetleg a lég­köri levegőbe áramolhat vissza anélkül, hogy a hökicserélőszerkezeten átvonulna. A termosztát elrendezése ekkor olyan, hogy a toló- vagy fedőlemezt nyitja avég-45 bői, hogy a kipuffogógázokat a szabadba áramoltassa, amikor a meleglevegő hőfokai emelkedni kezd. Természetesen a meleg­levegő állandóvá tételének két módja egy­idejűleg is alkalmazható. 50 Bizonyos esetekben, különösen ha a ki­puffogógázok melege igen változó, a levegő felmelegítése a kipuffogógázok által fel­melegített hőtárolóban történik. Ily módon a levegőt még az alacsonyabb kipuffogási 55 hőmérséklet időtartamai alatt is kellő hő­fokon tarthatjuk. Bármily módon is tesszük állandóvá a levegő melegét, ezután a munka-kör­folyamat bizonyos vízmennyiség befecs­kendezésével kezdődik, mely a légmennyi­séggel bizonyos arányban áll. Ez a víz­mennyiség, a levegő melege folytán elpá­rolog és a lecsökkent hőmérsékletnek bi­zonyos, megbatározott ér Lé ke van. Az első kompresszió folytán a keverék hől'oka szintén pontosan meglhatározotit na­gyobb értéket ér el. Ekkor történik a második vízbefecsken­dezés, amelynek mennyisége bizonyos arányban áll a légmennyiséggel) és ennek a viznek elpárolgása a hőfokot ismét meg­határozott mértékben csökkenti. A keveréket azután másodszor is konir­primáljuk és ezzel oly végállapotba hoz­zuk, amelynek meleg-, nyomás- és keverési viszonyai szintén meg vannak határozva. Egy körfolyamat számadatait atlább kö­zöljük. A két ismerleletil eljárás, útján kapott, pontosan meghatározott hőfokú és arányú : végkeverékkel a gép szabályszerű járását biztosítjuk. A keverék előállítására alkal­mas gépcsoport., vagyis haj tógép, a sűrítő, a felhevítő és a vízbefecskendező szivattyú összhangban dolgoznak, vagyis minden f egyes rész mindig oly viszonyok között működik, hogy mindig oly arányú és hő­fokú keverékmennyiséget képes szállítani, amely a hajtóhengerek mindenkori szük­ségletének felel meg. ' í Természetesen lehetséges, hogy a keve­rék végállapota, azaz hőfoka és keverési aránya nem állandó, azonban a találmány szerinti eljárással ezek, a bevezetett levegő és a befecskendezett vízmennyiségeik hőfo- í kának függvényeként, előzőleg megállapít­hatók. A találmány szerint a két kompresszió mindegyike előtt vizet fecskendeizünk be, amelynek elpárolgása a keverék melegének l hőfokát csökkenti. A találmány keretébe esik az a megoldás is, melynél külön készülékben fejlesztett gőzt fecskendezünk be, amelyet pl. a Diesel-gép kipuffogógázai hevítenek. Az ily módon befecskendezett 1 gőzmennyiséget, ismert eszközökkel, úgy szabályozzuk, hogy az mindig meghatá­rozott arányban legyen a légmennyiséggel. Mozdonyokon történő alkalmazásnál a kapott lég-gőzkeveréket nemcsak liajtókö- i zegként, hanem a vasúti kocsik fűtéséhez is felhasználhatjuk. A csatolt rajz egyetlen ábrája a talál­mány példaképeni megoldási alakját szem­lélteti. i (1) a Diesel-gép, (2) a léghevítő, (3) a (4, 5, 6) hengerek alkotta kompresszor­csoport. A (7) szivattyúk a (8) és (9) teli-

Next

/
Oldalképek
Tartalom