116679. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés anyagok sűrűségének a szabályozására

szabályozó beépítését egy papiros-, bar ton- vagy víztelenítőgép főfolyamába; az 5. ábra. a sűrűségszabályozó beépítését egj papiros-, karton- vagy víztelenítőgép és 5 hasonló anyagvezetékének a mellékfolya­mába, a sűrűségnek meghatározott víz­mennyiségeknek az elvét élezésével történő szabályozásával és rekeszes kerékkel való anyagmennyiségsziabályozással; a 6. ábra 10 a szitadob függőleges tengelymetszetét; a 7. ábra a dobtengelyre merőleges met­szetét; a 8. ábra végül függőleges tengely­metszetet mutat. Az 1. ábrán feltüntetett kiviteli pé'idá-15 nál az anyag pl. 1—2% sűrűségben jön az (A) tartályból és összmennyiségében a (B) fogyasztási hely irányában folyik tovább, ahol az anyag 1% sűrűségben kí­vántatik. Ezen az úton az, anyagot a (C) 20 esőből jövő járulékos víz hígítja; e viz mennyiségét a tetszőleges szerkezetű (D) sűrűségszabályozó szabályozza és e víz­mennyiség célja, hogy az érkező anyagot mindig oly erősen hígítsa, hogy az a kí-25 vánt 1% sűrűségű legyen. Az (E) cső az anyagfolyamból egy rész,folyamot vesz el, vételez el, mely — ha a szabályozó helye­sen dolgozik — már az előírt 1% sűrű­ségű. Ama elkerülhetetlen ingadozások-30 nál, .amelyek az eredeti sűrűséggel össze­függnek, ezt az eszményi állapotot termé­szetesen sohasem érjük el egészen és eme melll'ékfolyam sűrűségingadozásait, ame­lyek 1% körül vannak, a (D) sűrűségsza-35 bályozó érezze és eszerint határozza meg a (el) szelep a járulékos víz mennyiségét. Minthogy ezen ingadozások — mint már említettük — a csekélységük miatt a sű­rűségszabályozó szániára csak kevéssé 40 vagy egyáltalában nem érezhetők, ennél­fogva a találmány szerint a külön (F) készülékbein vagy szerkezetben az itt meg­érkező, kb. 1%-os anyagból egy meghatá­rozott, állandóan egyenlően-maradó víz-45 mennyiséget vételezünk el, mely ,a,z anya­got pl. 3% sűrűségre hozza — természete­sen ,a viszonylag ugyanazon sűrűséginga­dozásökkal, mint amilyenekkel a beér­kező anyag bir — amely növelt sűrűség-50 nél a. hasonló arányban növelt sűrüségin­gadozások elegendő mérvben hatnak a (D) szabályozóra ahhoz, hogy azokat e szabályozó helyesen érezze és azok a (cl) vízszetlep megfelelő beállításaivá alakít-55 tassianiak át. A 2. ábra szerint a meglevő anyag tar­tálya az (A) kád, amelyből az anyagot az (al) szivattyú vételezi el, mimellett az anyaghoz a (C) csövön át a sűrűségszabá­lyozóval beállított vízmennyiség keverte^ 60 tik. Az <(a2) szállítócsövön át az anyag az (a3) túlfolyószekrénybe jut, ahonnan az a felhasználási helyhez vezettetik tovább. Az, (a2) szállítócsőből az (a4) mellékfo lyamvezeték megy a sűrűségszabályozó- 65 Hoz, amely a találmány szerint a követ­kezőképpen kiképezett: A (G) kádban — amelyben, az anyag van — a (hl) merí­tőkkel vagy merítőscrlegckkel ellátott (H) szitadob forog, (1. 6. és 7. ábrát); e 70 merítő, ilfli. merítőserlegek az anyag (víz) keverékből egyenlő vízmennyiségeket vé­teleznek el és ezzel a sűrűséget növelik. Ezt azzal érjük el, hogy a külső szitadob­ban fekvő (hl) merítőserleges rekeszeknek 75 oldalsó (h2) kifolyónyíláisaik vanniak, amelyeken át a mindig fölöslegben merí­tett víz a dob belsejébe visszafolyik. A merített víz mindig ugyanazon mennyi­ségű és azt a (hl) ímerítőserlegeik kifelé 80 kiürítik. A (hl) merítőserlegek helyett az (U) szivornya- vagy szivattyúszívóveze­téket (8. ábra) is alkalmazhatjuk, mely a dob belsejébe van vezetve és a szitába be­hatolt vízből meghatározott változatlan 85 vízmennyiséget leszív. A (H) szitadob bemerülésének egyenlő mélységén tartását pl. a (gl) bukó bizto­sítja. Az így besűrített anyag ezután az (J) 90 rekeszes mérőkerékhez jut, mely hajtása következtéiben az időegységben mindig egyenlő mennyiségeket enged át, majd e keréktől a (K) kifolyóréshez jut, melynek nagysága az anyag átáramlási sebességére 95 és ezzel a kifolyás fölötti duzaasztási ma­gasságra mérvadó. Ezen a duzzasztott szakaszon úszik pl. az (L) henger, melynek magassági helyzete ennélfogva a duz­zasztási magasságtól függ, amely viszont, ioi az (11) erősítőn át, az (M) szelepet vezérli (3. ábra), amely az anyaghoz keverendő víz mennyiségét szabályozza. A leírt sűrűségszabályozót hasonló mű­ködési módú tetszőleges más szerkezettel 10Í is helyettesíthetjük, amilyenek a techni­kában általánosan ismeretesek. Lényeges a leírt szerkezetnél az, hogy a szabályo­zandó anyagból, a (G) kádba vialó érkezés után, a (H) szerkezettel állandóan egyenlő m vízmennyiséget vételezzünk el avégből, hogy az anyagot a szabályozó érzékeny­sége számára elegendő sűrűségire hozzuk. Az anyagifolyamnak a felhasználási helyhez vezető útján, magában véve isme- n; retes módon, az (N) mennyiségszabályozó

Next

/
Oldalképek
Tartalom