116678. lajstromszámú szabadalom • Villamos túlfeszültség, főleg légköri túlfeszültség hatására önműködően átkapcsoló- és, illetve vagy kikapcsolómozgást előidéző berendezés, kiváltképen rádiókészülék antennáját vihar, illetve közelgő vihar esetére földelő berendezés

szülékről ugyancsak lekapcsolt (F) földe­lésre közvetlenül, tehát a (K) készülék megkerülésével átkapcsolják. A védőberendezés előbbiekben már is-5 mertetett működésmódját, mely az (f) le­mez felemelkedésével és a (g) kar fel­szabadulásával kezdődik, vihar vagy kö­zelgő vihar váiltja ki azzal, hogy eikkor a légköri túlfeszültség hatására a (b) segéd-10 antennán át villamos megoszlás létesül a. d, f) testek között, melyek ekkor egy­mást arnnyira vonzzák, hogy a felemel­kedett (f) test a helytálló (d) testtel érint­kezésbe jut. Ezzel egyrészt felszabadul a 15 (g) kar és a (k) rugóerős relé megindul, illetve kioldódik, másrészt a (b) vódő­antennia az (f) testen ás a vezető anyagú (a) tokon át átmenetileg földelődik s így a túlfeszültség a (b) szívóantennáról köz-9Q vetlenül a földbe vezetődik le. Az (a) tokot oldalit (3. ábra) a rajzon nem ábrázolt fedő zárja és a védőberen­dezés elemei a rajzon ugyancsak nem áb­rázolt fofrgatógomboknál fogva kézzel ál-25 láthatók vissza az 1. ábrán látható kiin­dulási helyzetükbe azzal, hogy az (ii) és (gl) csapokat megfelelően visszaforgatjuk. A 4. és 5. ábrán az 1—3. ábrákon lát­ható foganatosítással elvileg azonos1 al-30 katrészeket azonos betűk jelzik, úgy hogy ezek ismertetésének megismétlése felesleges. A főkülönbség az 1—3. ábrák­hoz képest abban van, hogy az 1—3. ábra szerinti (g) rögzítő és kiváltóemelő (gl) 35 forgás csapja a 4. és 5. ábra szerinlt nem magára az (a) tokra, hanem egy eme (a) tokba (pl) csap ikörül elforgathatóan, sze­relt (p) súlytömbre van erősítve. Ha az (f) test a már iaz előbb ismertetett módom 40 felemelkedik, a labilis helyzetű (g) emelő felszabadul és lefordulva rövidebb karjá­val megemeli a (j2)-nél akasztókként a (p) súly tömböt tartó (j) emelőt, miire az ugyancsak labilis kiindulási helyzetű (p) 45 súlytömb, me!ly tehát az 1—3. ábrabeli (k) rugókat helyettesíti, a 4. ábrán lát­ható kiindulási helyzetéből az 5. ábra szerinti véghelyzetébe fordul, miközben a (p) súly tömbön levő (p2) ütközők az (m, ö0 n) dugaszokra csapnak és azolkat hüve­lyeikből kilökik. A (p) súlytömböt a 4. ábra szerinti kiindulási helyzetébe a, (pl) forgáscsapra szerelt fogantyúval hozhat­juk, mely a (p) súlytömbre (t) kar útján ö5 hat. A (b) iszívóantennáról a túlfeszültsé­get az egymással átmenetileg érintkező (d, f) testeik hasonlóan vezetik le, mint az 1—3. ábrán látható kivitel esetében. A. szerkezeti anyagok más-más megvá­lasztásával és méretezésével különböző 60 érzékenységű védőberendezéseiket kapha­tunk, célszerű azonban, ha gondoskodunk arról, hogy a már elkészített védőberen­dezések érzékenysége (kellően beszabályoz­ható legyem. E célra a 6. ábra szerint a 65 helytálló és a vezetőanyagú (a) toktól elszigetelt (d) test mellett (r) csavarral beállíthatóan .az (a) tokkal vezetőein érint­kező (s) testet rendezhetünk el; ekkor vil­lamos megoszlás nemcsak (d) és (f), ha- 70 nem (d) ós (s) között is létesül és a védő­berendezés érzélkenysége változik asze­rint, amint az (s) testet a (d) testhez kö­zelítjük vagy távolítjuk. A 7. ábra sze­rint az (s) test, mely a (d, f) testek közül 75 legalább az egyikhez képest elszigetelt, minidkiét (d, f) testtel szemben helyezke­dik el és (r) szabályozócsavarral a két testhez képest ugyancsak beállítható. Az (s) testet az 5. ábra szerint az (r) csavar 80 pl. csúcsszerű vége is helyettesítheti. A 8. ábrán az előbbi foganatosítások­nál is előforduló alkatrészeket szintén azonos betűk jelzik, úgyhogy ezeknek az alkatrészeknek újbóli ismertetése itt is 85 íeitesieges. A 8. ábra szerint a (g) ki­váJltóemelő maga alkotja az (átkapcsolást mechanikailag elvégző relét, amennyi­ben az (A) antennát a szakadozott vona­lakkal jelzett helyzetbe való lefordulása 90 után közvetlenül külön (FI) földeléssel köti össze. A (g) emelőt, melyet alsó véghelyzetében engedékenyen (v) rugó rögzít, (w) nyomógombbal állíthatjuk fel álló kiindulási helyzetébe. A 8. ábra sze- 95 rint a védendő (K) rádiókészülék (A) an­tennáját egyúttal a védőszerkezet szívó­antennájául is hasznosítottuk. Ez eset­ben az (A) antennának a védőberende­zésbe való bekötési pontja ós az (F) föld too> között kondenzátort, vagy a nagyfeszült­séggel szemben nagyellenállású (A2) te­kercset alkalmazunk, amivel túlfeszült­ség jelentkezése esetén a (d, f) testek kö­zötti villamos megoszlást jobban biztosít- 105 juk. A 8. ábra esetében a (K) készülék az (A) antennáról és az (F) földről nem kapcsolódik le, hanem csakis az (A) an­tennát kapcsoljuk át (F2)-nél ellenállás­mentesen közvetlenül a földre, úgyhogy no a légköri túlfeszültség a (K) készüléken átvezető út helyett közvetlenül (F2)-nél vezetődik le. Ezt az átkapcsolást először, azonban átmenetileg a túlfeszültség je­lentkezésekor az (f) test felemelkedése 115 folytán egymással átmenetileg érintke­zésbe jutó két (d, f) test maga, majd vég­legesen a leforduló (g) emelőkor végzi.

Next

/
Oldalképek
Tartalom