116674. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés Braun-féle vagy hasonló elektronsugaras csövek üzemben tartására

MAGYAK KIKÁLYI SZABADALMI BIKÓSÍG SZABADALMI LEÍRÁS 116674. SZÁM. VII/J. OSZTÁLY. — 11. 6836. ALAPSZÁM. Eljárás és berendezés Braun-iéle vagy hasonló elektronsugaras csövek üzemben tartására. Dr. Ilos'owski Walter m negyet. tanár Aachen-Siegrel és Deserno Péter tanár Berlin. A bejelentés napja 1935. évi október hó 8-ika. Németországi elsőbbsége 1934. évi november hó 29-ike. Braun-féle vagy más hasonló csövek­nél, különösen olyanoknál, melyek a tá­volbalátásra valók, az a kellemetlen je­lenség mutatkozik, hogy különösen na-5 gyohb kitérési szögeknél a világító folt kiszélesedik, vagyis eltorzul. Amint ezt pontos vizsgálatok mutatják, ennek fő­leg két oka van. Legelőször is e két okot a mellékelt rajz 1. ábráján vizsgáljuk 10 meg tüzetesen. Az 1. ábra oly vázlatos rajz, mely az elek­tronsugaraknak és az azokat felfogó er­nyőnek az együttműködését mutatja. A 2. ábra oly berendezés példája, mely ál-15 kalmas a találmány gondolatának a ke­resztülvitelére. Ha pl. az (1, 2, 3) elekfcronsuga rákból álló sugárcsotoónak az Összpontosítása ideális és a szaggatott vonalakkal raj-20 2olt módón, az (A) tengelypontra irányul, akkor, ha sugárcsomót a teljes vonalak­kal ábrázolt értelemben elhajlít jut, még ha ez az elhajlítás ideális is, mégsem ideális az összpontosítás. Hogy ez az 25 összpontosítás mennyiben tér el az ideá­lis állapottól, az az (S) fluoreszkáló ernyő felfogó felületének az alakjától függ, mely lehet, pl. egy Braun-féle cső üveg­testjének a feneke is. Így, pl. ha a felfogó S0 felület sík lap, akkor a világító folt a su­gárcsomó eltérítése esetében megnagyob­bodik, mert a (B) találkozási pont mesz­szebb van a (C) központtól, mint az (A) találkozási pont. A világító foltnak az 35 etóktrotns.ugárcsomótól való távolsága a fluoreszkáló felületen általában az eltérí­tési szögnek megfelelően különböző. E jelenség nem lépne fel akkor, ha a talál­kozási pont mindegyik eltérítési szögnél egyíforma messze lenne az eltérítés (C) 40 középpontjától, vagyis, ha az (S) ernyő felfogó felülete úgy lenne hajlítva, hogy a világító foltnak a (C) középponttól való távolsága mindig egyforma legyen, vagy­is, ha a találkozási pont mindig ugyan- tó azon a köríven lenne. A követelmény azonban üvegtechnikai okokból kifolyólag többnyire nem teljesíthető. E távolságok azonban többnyire különböznek egymás­tól, úgyhogy az elektronsugarak összpon- 50 tosítása csak egy pontban állítható be e legkedvezőbb értékére. A többi pontban az illető eltérési szögnek megfelelően többé vagy kevésbé megnagyobbodik a világító folt, mert a megfelelő pont az 55 összpontosítás pontja elé vagy mögé ke­rül. Ez a jelenség sík fluoreszkáló képek­nél, akár merőlegesek, akár ferdék, azok az elektronsugárcsomók irányához, erőtel­jesen lép fel teljesen függetlenül attól, 60 hogy átnézésről vagy ránézésről van szó. A világító folt megnagyobbodásának a második oka az, hogy a (C)-nél eltérí­tendő sugárcsomónak véges, vagyis nem végtelen kicsi a keresztmetszete. Ezért 65 az eltérítő villamos mező hatása alatt, melyet^ pl. ismeretes módon az (E) leme­zekkel állítunk elő, az egyes (1, 2, 3) suga­rak más-más potenciálú területen van­nak. Ezért e sugarak sebességeit a villa- 70 mos mező nem egyformán befolyásolja ós ennek következtében az összpontosítás,

Next

/
Oldalképek
Tartalom