116674. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés Braun-féle vagy hasonló elektronsugaras csövek üzemben tartására
MAGYAK KIKÁLYI SZABADALMI BIKÓSÍG SZABADALMI LEÍRÁS 116674. SZÁM. VII/J. OSZTÁLY. — 11. 6836. ALAPSZÁM. Eljárás és berendezés Braun-iéle vagy hasonló elektronsugaras csövek üzemben tartására. Dr. Ilos'owski Walter m negyet. tanár Aachen-Siegrel és Deserno Péter tanár Berlin. A bejelentés napja 1935. évi október hó 8-ika. Németországi elsőbbsége 1934. évi november hó 29-ike. Braun-féle vagy más hasonló csöveknél, különösen olyanoknál, melyek a távolbalátásra valók, az a kellemetlen jelenség mutatkozik, hogy különösen na-5 gyohb kitérési szögeknél a világító folt kiszélesedik, vagyis eltorzul. Amint ezt pontos vizsgálatok mutatják, ennek főleg két oka van. Legelőször is e két okot a mellékelt rajz 1. ábráján vizsgáljuk 10 meg tüzetesen. Az 1. ábra oly vázlatos rajz, mely az elektronsugaraknak és az azokat felfogó ernyőnek az együttműködését mutatja. A 2. ábra oly berendezés példája, mely ál-15 kalmas a találmány gondolatának a keresztülvitelére. Ha pl. az (1, 2, 3) elekfcronsuga rákból álló sugárcsotoónak az Összpontosítása ideális és a szaggatott vonalakkal raj-20 2olt módón, az (A) tengelypontra irányul, akkor, ha sugárcsomót a teljes vonalakkal ábrázolt értelemben elhajlít jut, még ha ez az elhajlítás ideális is, mégsem ideális az összpontosítás. Hogy ez az 25 összpontosítás mennyiben tér el az ideális állapottól, az az (S) fluoreszkáló ernyő felfogó felületének az alakjától függ, mely lehet, pl. egy Braun-féle cső üvegtestjének a feneke is. Így, pl. ha a felfogó S0 felület sík lap, akkor a világító folt a sugárcsomó eltérítése esetében megnagyobbodik, mert a (B) találkozási pont meszszebb van a (C) központtól, mint az (A) találkozási pont. A világító foltnak az 35 etóktrotns.ugárcsomótól való távolsága a fluoreszkáló felületen általában az eltérítési szögnek megfelelően különböző. E jelenség nem lépne fel akkor, ha a találkozási pont mindegyik eltérítési szögnél egyíforma messze lenne az eltérítés (C) 40 középpontjától, vagyis, ha az (S) ernyő felfogó felülete úgy lenne hajlítva, hogy a világító foltnak a (C) középponttól való távolsága mindig egyforma legyen, vagyis, ha a találkozási pont mindig ugyan- tó azon a köríven lenne. A követelmény azonban üvegtechnikai okokból kifolyólag többnyire nem teljesíthető. E távolságok azonban többnyire különböznek egymástól, úgyhogy az elektronsugarak összpon- 50 tosítása csak egy pontban állítható be e legkedvezőbb értékére. A többi pontban az illető eltérési szögnek megfelelően többé vagy kevésbé megnagyobbodik a világító folt, mert a megfelelő pont az 55 összpontosítás pontja elé vagy mögé kerül. Ez a jelenség sík fluoreszkáló képeknél, akár merőlegesek, akár ferdék, azok az elektronsugárcsomók irányához, erőteljesen lép fel teljesen függetlenül attól, 60 hogy átnézésről vagy ránézésről van szó. A világító folt megnagyobbodásának a második oka az, hogy a (C)-nél eltérítendő sugárcsomónak véges, vagyis nem végtelen kicsi a keresztmetszete. Ezért 65 az eltérítő villamos mező hatása alatt, melyet^ pl. ismeretes módon az (E) lemezekkel állítunk elő, az egyes (1, 2, 3) sugarak más-más potenciálú területen vannak. Ezért e sugarak sebességeit a villa- 70 mos mező nem egyformán befolyásolja ós ennek következtében az összpontosítás,
