116655. lajstromszámú szabadalom • Érintkezőelem csőtalapzatokhoz, különösen rádiócsőtalapzatokhoz

MAG TAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 116655. SZÁM. VIL/D. OSZTÁLY. M. 10613. ALAPSZÁM. Érintkezőelem csőtalapzatokhoz, különösen rádiócsó'talapzatokhoz. Mendel Alfréd és Kleinmann Ernő gyárosok Berlin-Lichtenberg'. A bejelentés napja 1935. évi szeptember hó 20-ika. Németországi elsőbbsége 1935. évi április hó 1-je. Hogy a jelenleg használatos rádiócsö­veknél, melyeknek öt, hat vagy nyolc elektródájuk van az elektródákhoz vezető drótok érintkezőit a csőalapzatban elhe-5 lyezhessük, az eddig használt dugópecke­ket, melyek a szükséges számban már ele­gendő szigetelőbiztonsággal a talapzatban nem rögzíthetők, a talapzat alsó végén el­rendezett és a talapzat szélén oldalt kiáltló 10 érintkezőelemeikkel helyettesítik. Ezeket az érintkezőelemeket eddig tömör anyagiból állították elő, ami nagy nehézségekkeit jár, minthogy ez ériníkezőelieimeknek hossza csak kb. 5 mm., és vastagsága 2—3 mm. 15 Azonkívül ez ismeretes é ri n tkezőc 1 etm ék­nél nehézségek merültek fel az összekötő­drótok ráforrasztásánál, amennyiben a for­rasztást forrasztó-pákával kellett végezni, mert a szokásos mártóforrasztás ilyen kis 20 testeknél nem foganatosítható. Az érint­kezőelemeknek ékalakja, vagy egyieinközü­epipedon alakja van, melynek toldatra van szüksége, hogy a csőtalapzatfenék meg­felelő furataiban rögzíthető legyen. A tol-25 datoknak tömöranyagból való előállítása laiz érintkezőelemek kis méretei folytán szintén igen nehézkes. A találmány szerint az érinitkezőéleiine­ket sík lemezdair a'bbó 1 ék-, lándzsa- vagy 30 egyenközüepipedon-alakú üreges test alak­jában sajtoljuk ki, melynek hosszoldalain derékszög alatt csatlakozó két sík heveder és egyik homldkoldalán pedig sík homlioik­heveder a sík alaplemezből .sajtolás útján 35 meg van hagyva. A találmány további kivi (ele szerint; a célnak megfelelő hosszúságú oltdalhevedie­rekeL a kisajtolt üreges test nyitott: oldala felé áthajlítjuk és hosszirányukban lélhen­geresen alakítjuk, úgyhogy cgyeinkint hü- tO velyesszeglecs fél hengeirfélületét alkotják, mellyel az érintkezőelemet a csőtalapzat furataiban megerősítjük. Az üreges test homlokfepületének keskeny hevederét az üreges test nyílásának irányában 180°-al 45 áthajtjuk, hogy az érintkezőelemnek e hely szélén jó legömböllyítése Itegyem. A hajócska- vagy vályúalaikú üregestest fe­néklapjában a hüvelyesszegeccsel közpon­tosán lyukat sajtolunk ki, melyet adott 50 esetben a végén nyílással ellátott rövid hüvellyé húzzuk ki. A találmány további kivitele szerint az érintkezőeileim fenék­lapjának a külső felül,etében hossizhornyot sajtolunk ki, melybe a beforrasztandó ve- 55 zetődrótok fektethetők. Ha az érintkező­elein üregestestének fenéklapjában az ösz­szekötödlrótok átvezetésére csak lyuk van, akkor a találmány további kivitele szerint a fenéklap kívülről nézve úgy alakítható 60 ki, hogy a feméiklap középső részei mé­lyebben feküdjenek, mint a szélei. A fe­néklapból kifelé húzott, végnyíMssali ellá­tott, kis üreges hüvely, illetve az üregestest fenéklapjának homorú besajtol ás a az ősz- 65 szes összekötődrótoknak az érintkezőleimez­zel mártás útján való egyidejű forrasztá­sát teszi lehetővé. Az 1. ábra a sík lemezből kisajtolt hajócska­vagy vályúalakú üreges testet tünteti fel 65 a két oldalsó sík hevederrel és a homlok­hevederrel, melynél az üregestest nyílása is látható. Á 2. ábra a sajtolt üregestest távlati nézete

Next

/
Oldalképek
Tartalom