116647. lajstromszámú szabadalom • Folteltorzulás nélküli nagyszögű villamos eltérítőrendszer Braun-féle csövekhez, különösen távolbalátási csövekhez és ilyen eltérítőrendszeres csövet tartalmazó berendezés

MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 116647. SZÁM. Vll/d. (VH/j.) OSZTÁLY. — F. 7397. ALAPSZÁM. Folteltorzulás nélküli nagyszögű villamos eltérltőrendszer Braun-féle csövekhez, különösen távolbalátási csövekhez és ilyen eltérítőrendszeres csövet tartalmazó berendezés. Fernseli A.-G. cég Berlin-Zehlendorf-ban. A bejelentés napja 1935. évi november hó30-ika. Németországi elsőbbsége 1934. évi december hó 4-ike. A találmány elektrosztatikai eltérítőrendszer Braun-féle csövekhez. Braun-féle csöveikben a kaitódíasugár elektrosztatikai eltérítésénél megfigyel-5 hető, hogy a folt az ernyőn annál inkább megnövekedik és eltorzul, minél nagyobb a kitérítés szöge. A találmány célja e nagyon zavaró jelenségnek a lehető legnagyobb mértékiben 10 való csökkentése. A megfigyelés azt mutatja, hogy ezt a hatást az eltérítő lemezek peremmezői szabják meg. Ezek a peremmezők a két lemez közötti, tulajdonkópenni eltérítő mezőkkel ellentétben nem 15 változnak a kellő szigorúsággal csupán két egymásra merőleges koordináta szerint. Bármiféle (az első eltérítő lemezpár előtt elhelyezett) elektródák, illetve az első lemezpárhoz képest keresztben elren-20 dezett eltérítő lemezpár szomszédsága folytán olyan mezőerők keletkeznek, amelyek az ernyő egyik oldalára eltérített foltot a kitérítés irányában, az arnyő másik oldalára térített foltot pedig erre merőlegesen 25 megnyújtják. Ez a megnyúlás különösen nagy kitérítési szögeknél nagyon gyorsan fokozódik, úgyhogy pl. távolbalátási képvételnél a kép külső részei elmosódnak. Kísérletek szerint ezek a zavaró jelensé-30 gek jelentősen csökkennek, ha a peremmezők, valamint a tulaj donképeni lemezmező maga is egész terjedelmében csupán két koordináta szerint változik. Ezt úgy érjük el, hogy elleneláktródákat alkalma-35 zunk, amelyeken a lemezek peremmezeje végződik és amelyeknek a lemez szélessége mentén a kitérítési síkban állandó a keresztmetszeti körvonala. Itt különösen az elektródakörvonalnak a lemez és a sugár felé fordított részei a fontos. A peremmező- 40 nek gyors lecsökkentésére (esőhosszmegtakarítás) az ellenelektródákat lehetőleg közel kell elhelyezni a hozzájuk tartozó eltérítő lemezekhez. Hogy a peremmezőnek a lemezektől távolabbi, a sugárral 45 központos elektródákra, illetve más tengely körül elhelyezett elektródákra (második lemezpárra) való átlépése a lehető legcsekélyebb legyen, az ellenelektródák határvonalainak a lemezrendszer be- 50 lépő oldalán a sugárral párhuzamosnak kell lenniök, a kilépő oldalon pedig e határvonalnak körülbelül a kilépő oldalon lévő lemezvég irányvonalának a folytatásába kell esnie. Előnyös ellenelektródául 55 rövid lemezt szembehelyezni az illető eltérítőlemezzel. Ebből a célból a sugárra merőleges elektródatárcsán megfelelő nyílású szogdarabokat erősíthetünk meg, vagy pedig az ellenelektródát a tömör elektróda- 60 tárcsából hajlíthatjuk ki. A legtöbb esetben ugyanannak a lemez- , párnak egyik oldalán alkalmazott két ellenelelkítródának egyenlő a potenciálja. Az eltérítő lemezeknek természetesen vál- 65 tozó a potenciálja, tehát általában mindegyik lemeznek az etlenelefctróda potenciáljától eltérő potenciálja van. A lemezrendszer előtt és mögött elhelyezett két ellenelektródapárnak egyenlő, de esetleg 70 különböző is lehet a potenciálja. Külöflböző potenciálokra például akkor van