116614. lajstromszámú szabadalom • Eljárás magnéziumtartalmú könnyűfémek, kiváltképen magnézium, továbbá magnéziumban gazdag magnéziumötvözetek átolvasztására és tisztítására

MAGYAR KIRÁLYI fml SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 116614. SZÁM. Xll/d. OSZTÁLY. — F. 7723. ALAPSZÁM. Eljárás magnéziumtartalmú könnyűfémek, kiváltképen magnézium, továbbá magnéziumban gazdag magnéziumötvözetek átolvasztására és tisztítására. I. G. Farbenindustrie Aktiengesellschaft Frankfurt a/Main. A bejelentés napja 1936. évi május hó 6-ika. Németországi elsőbbsége 1935. évi julius hó 19-ike. Ujabban gyakran állították, hogy a magnéziumtartalmú könnyűfémek, ki­váltképen magnézium és magnéziumban ;gazclag magnéziuméit vözeteik átolvasztá-5 sánál és tis7jtítáisánál; ífelhasznált isóöm­ledék, melyek földifémek és esetleg alká­liák kloridjain kívül, sűrűsítően ható adalékokat, miint fémoxidokat vagy flu­ridoíkat tartalmaznak, csak oly hőmérisék-10 leten olvadnak meg, melynél a kezelendő fém maga is már olvadt állapotban van jelen. Emellett a megömlő fémnél a na­gyobb mértékű oxidálásra való hajlandó­ságot e hőmérsékletnél még meg neon öm-15 lesztett folyósító anyag, melyet az. ol­vasztótégely fenekére, illetve a beolvasz­tandó fémre por alakban vittek fel, nem tudta teljesen megakadályozni. E hátrány kiküszöbölésére oly folyosító 20 anyag használatát ajánlották, melynek olvadáspontja a kezelendő fém olvadás­pontja alatt fekszik. Ezzel azt kí vá ntáik elérni, hogy az előbb megolvadó folyosító anyag, a még meg nem olvadt, illetve ol-25 vadó állapotban lévő fémen védőréteget képezzen. E folyósító anyagnál, melyek sűrűsítő adalékokat egyáltalában nem, vagy csaík egészen alárendelt mennyiség­ben tartalmaznaik, a sűrűsítő anyagok 30 hozzáadásával elérni kívánt hatás telje­sen veszendőbe megy: a hígfolyósságuk, illetve a magasabb hőmérsékletnél (és pedig már olyan hőmérsékleteknél, me­lyek csupán mintegy 100—150 C°-kal fek­t 35 szenek a kezelendő fém olvadáspontja fö­lött) a csekély feUiileti feszültségük miatt, a kezelés befejeztével a folyósító anyagnak a fémreg,ulustól való tökéletes elválasztását netm lehet elérni. Fennáll tehát annak a veszélye, hogy a fém. az 40 öntésnél folyósítóanyagmaradványokai ránt magával, illetve abba ilyen zárvá­nyok maradnak, melyek a továbbiakban korroziós jelenségeiket idéznek elő, me­lyek a magnéziumtartalmú könnyűfémek 45 fcehniíkai felhasználását hosszai ideig lehe­tetlenné tették. A kötmyűfémeknek sűríitően ható ada­lékokat tartalmazó kloridos folyósító­anyagok segélyével való ismert átolvaszitó 50 és tisztító eljárásnak megfelelő megvál­toztatásiéival azonban sikerül, egyrészt a fémnek az ától vasalásnál való erősebb oxidálását elkerülni, másrészt a kezelt fémet a folyósító anyagtól minden körül- 55 menyek között tisztám elkülöníteni. Az eljárás azon alapszik, hogy a fém megömlesztésénél könnyen olvadó, tdhát nem sűrűsített folyósító anyagokat hasz­nálunk és ennek a sűrűsítését megfelelően 60 hatóanyagok hozzáadásával foganatosít­juk. A taJálmláiny értelmében a kezelendő fémet először egy vagy tölbb kloridból álló folyóteítóanyag hozzáadásával, melynek 65 olvadáspontja nem fekszik lényegesen magasabban, xniint a fémé, de lényegesen alatta is fekhetik, megöanlesatjüík. Erre a célra különösen előnyösnek bizonyult víz­mentes karnalit vagy megfelelő, (KC1)- 70 ban még dúsabb keverék, mint (2KC1. MGCls), melyeknek olvadáspontja 580 C° vagy még ez alatt, tehát legaláJbb 70 C°-kal a tiszta magnéziumai olvadási

Next

/
Oldalképek
Tartalom