116613. lajstromszámú szabadalom • Sütő-, illetve melegítő vagy szárító kemence

i 16613. seket eddigelé rendszer in l csak kazánoknál alkalmazták, melyeknek víztereket tartal­mazó, tehát vízzel hűtött felületei a me­chanikai tüzelés esetén igen magas hő-5 fokú tűzlér falait kímélték, sütőkemencék­nél ilyen vízzel hűtött felülietek nincsenek, miért is a találmány előnyös megoldási alakja szerint a tűztérfajlazaiL kímélése cél­jából úgy járunk el. hogy a hidegebb, í'á-10 radi füstgázok egy részét, már a tűztérben keverjük a friss füstgázokhoz. A rajzon a találmány néhány megoldási példája látható. Az 1. ábra az egyik megoldási alak összel-15 rendezésének vázlata. A 2. és 3. ábra a sütőtér kct másik meg­oldási alakjának nagyobbléptékű, vázlatos függélyes keresztmetszete. A 4. ábra egy további megoldási alaknak 20 részben oldalnézete és részben, függélyes hosszmetszete, az 5. ábra függélyes keresztmetszete. A 6. és 7. ábrák nagyobbléptékű részlet­rajzok. 25 Az 1. ábrán (1) a mechanikai tüzelő­berendezés adagoló bunkere, (2) a vándor­rostélya, (3) pedig a tűz,tere. Az utóbbiból a (4) vezeték ágazik el, ebből pedig az (5) csőtoldatok ágaznak ki, amelyek a (6) 30 sütőteret minden oldalon határoló, telje­sen fémből készült, kettős (7) fémköpeny üregébe torkolnak. Az utóbbiból, a (8) csőágak torkolnak ki, melyekből, valamint a közös visszavezető (9) csőből, a fáradt 35 füstgázokat a (10) ventilátor szívja el és azokat részben a (12) kéménybe, részben pedig a (11) csőbe nyomja, mely a friss füstgázokat a sütőtér felé vezető (4) ve­zetékbe torkol. A (11) csőbe és a (12) 40 kéménybe egy-egy (13), illetve (14) fojtó­szelepet iktatunk, amelyekkel a füstgázok­nak a szabadba, illetve a (4) vezetékbe, vezetendő részei a változó körülmények­hez képest különböző arányokban szabá-45 lyozhatók. Míg az 1. ábra szerinti berendezésnél egyetlen (6) sütőtér van, melyet egyetlen (7) kettősköpeny vesz körül, addig a 2. ábra szerint a kettős (7) köpenynek egy 50 vagy több közbenső (7a) szakasza is. van, melyek a sütőteret két vagy tőbb külön­álló (6a, 6b) térire vagy sütőrekeszre osztják. Ugyanezt az eredményt a 3. ábra szerint úgyis érhetjük el, hogy pl. 55 három, egymástól különálló darabot ,alh kotó, egymással párhuzamos, sík (7b, 7c, 7d) kettősfalat alkalmazunk, melyeket fei­várnt esetben fém helyett egyszerű (7e) samotóalrészekkel támaszthatunk alá. Ez esetben tehát a (6a, 6b) sütőrekesziekeL 60 alul és felül, azaz a nagyobb felsülettű olda­lakon kettős fémfalak, a kisebb, függélyes oldalakon pedig egyszerű, tömör samott­falak határolják. Ügy a 2., mint a 3. ábra esetén a kettős falrészek üregeiben a füst- 65 gázokat az 1. ábrán szem léi telelt módon (1, 5, 8. 9 vezetőrészekkel) keringtetjük. A 4. és 5. ábra szeiiiniti sütőkemence a bevezetésben jelzett lánckemenoe alakjá­ban szerkesztett. Ehhez képest az alúl és 70 felül (18), ill. (22) támfalakkal, valamint az oldalakon is fémlapokkal haitárolt (6) sütőtérben (17) végtelen lánc jár, melyre a (27) árutartókat csuklósan függesztjük fel. Ez a lánc (15) tengelyeken ágyazott 75 (16) korongokon jár. A lánc ágai között (19, 20, 21) közbenső fémfalak vannak, molvek a (6) sütőteret négy egymásfölöttii szakaszra osztják. Az 1. ábra szerinti (4, 9) vezetékek a 4. 86 és 5. ábra esetén egy-egy (4a, 4b);, ill. (9, 9a) csőpárra oszlanak és ezenkíriil az összes vízszintes, egymás fölötti fémfalak (24) bordás (23 ) csövek sorozatából, ha­sonlóképpen a mellső és hátsó függélyes 85 fal bordás, függélyes (25) csövek sorozatá­ból állanak, úgy azonban, hogy a szom­szédos csövek bordái szorosan, csatlakoz­nak egymáshoz és így a bevezetésben, jel­zett folytonos felületű fémfalak létesülnek. 90 E különböző csövek az 5. ábrán jelzett módon közlekednek egymással valamint a (la, 4b, 9a, 9b) vezetékekkel és bennük a friss és fáradt füstgázok -keveréke cél­szerűen eloszolva, (28) harántlapok közbe- 95 iktatásával zeg-zúgosan, az egész sütőtér körül, illetve a sütőtér belsejében kering, így a iémfataknaik, tehát a sütőrek',eszek­nek is hatásos, gyors feltutését, illetve ál­landó egyenletes fűtését érjük el. 100 A kemence egész testét, miként vázlato­san már a 4. és 5. ábrán is jeleztük, a tagos öntöttvas-kazánok módjára tagokra osztottan, még pedig akár vízszintes, akár függélyes, akár mindkét irányban, tagozot- 10E tan szerkeszthetjük. így a találmány sze­riint a tagozott szerkezet összes előnyeit (egységes előállítás, könnyű szállíthatóság, célszerű szerelés, egyes részek könnyű ki­cserélése stb.) a sütőkemencéknél is érvé- 11( nyesítjük. A 6. ábrán az egyik tag, na­gyobb léptékben, külön látható. Eszerint mindegyik tagot vízszintes (23) csőrész­ből, ennek (24) bordáiból, továbbá a (24) részhez merőlegesen csatlakozó, vele köz- 111 lekedő (25) csőrészekből és ezeknek (26) bordáiból álló, egy darabban öntött test alkotja. A (24, 26) bordák a csőrészek

Next

/
Oldalképek
Tartalom