116602. lajstromszámú szabadalom • Oxidkatóda

aktív réteggel borítja, melynek elektron­emisszióját a pozitív ionok bombázása nem nagyon növelheti. Az ilyen katóda tehát nem kívánatos túlterheléssel szem-5 ben védett., mert az egyatomos hártyát a szokatlanul erős kisülés a katódáról lesza­kítja. Ezzel az elektronemisszió magától csökken és így a túlságosan erős kisülés fékeződik. 10 Az új katódának az oxiddal borított katódákkal szemben további előnye a, cse­kélyebb hőkisugárzás, mert ez fémfelület esetében az oxiddal fedett felületek h'ő­ltisugárzásának csak kis töredéke. Pl. 15 tiszta nikkelfelület emissziója a bárium -oxidfeliilet emissziójának egy ötöde. En­nek következtében az új katódának az üzemi hőmérsékleten való tartásához, ke­vesebb hőenergiára van szükség. 20 A mellékelt rajzon a találmány néhány példaképeni foganatosítási alakja látható, még pedig az 1. ábra a találmány szerinti katóda egyik foganatosítási alakjával ellátott 25 kisülési edény, a 2. és 3. ábra e katóda egyes részeit na­gyobb léptékben mutatja, a 4. ábra a katóda másik foganatosítási alakjával ellátott kisülési edény, az 30 5. ábra ennek a katódának nagyobb léptékű metszete, a 6. ábra, részben hosszmetszetben, há­ronielektródás elrendezést mutat, amelyen a találmány további változata látható; a 85 7. ábra a katóda további foganatosítási alakjának nagyobb léptékű metszete, vé­gül a 8. ábra a találmány szerinti katódával ellátott kisülési csőnek és oxidbevonatú 40 katódával ellátott kisülési csőnek áram­feszültség-kjarakterisztikája. Az 1. ábrán (1) az üvegből vagy más a célnak megfelelő anyagból készült edényfal, (2) a láb, amelybe a (3, 4) ka-45 tódabevezetések és az (5) anódabevezetés van beforrasztva. A csavarvonalalakú (6) katóda a (3) és (4) bevezetésekhez csatlakozik. A katódát a (7) ház veszi körül, melynek az elektronok átbocsátá-50 sára nyílása van- A háznak egyik fő feladata, hogy a katódát a vízgőztől és más oly gázoktól, melyek a falakból fel­szabadulnak, megvédje. A ház egyúttal hőtároló is. A (3) bevezetés a (7) ház fe-55 nekében alkalmazott nyíláson hatol át; a ház a (8) dróttal a (3) bevezetéshez erő­síthető és azzal vezetően összeköthető. A (4) bevezetést a háztól a nem vezető (9) hüvely szigeteli el. Az elrendezés (11) anódája köralakú fémszalag, mely az (5) 60 bevezetéshez hegesztéssel vagy más mó­don erősített. Az anóda természetesen különböző alakú lehet. Az (5) anóda­bevezetés körüli csőalakú (12) szigetelő az anóda és a katódák közötti nem kívána- 65 tos rövidzárlatokat akadályozza meg. Ez a szigetelő pl. magnézium- vagy alurni­niumoxidból készíthető. Az edényt, teljes iégtelenítés után gázzal vagy gőzzel pl. argonnal, neonnal, higannyal, nátrium- 70 mai vagy céziummal vagy e gázok és gő­zök keverékével töltjük meg; a gázok vagy a gőzök nyomása 1/1000 mm és né­hány mm között lehet. A 2. és 3. ábrán feltüntetett katóda ki- 75 váltképen nikkelből, wolframból vagy molibdénből készült fonott, vagy háló­alakú burok, melynek belsejében vala­mely (15) földalkálioxid, pl. báriumoxid (3. ábra) van. A (15) töltés különféle le- 80 bet. Ha a katódát csavarvonalalakban készítjük, amint azt a 2- ábra mutatja, úgy előnyösen durva szemcséjű anyagot használunk, mely hajlítást, csavarást vagy másfajta alakítást megenged. Más 85 esetekben összefüggő, préselt anyagot használhatunk. A fonott szerkezetnek fi­nom szálait a rajzon (16)-nál (3. ábra) jeleztük, azonban nem mindenütt tüntet­tiil fel, hogy a rajzot áttekinthetőbbé 90 tegyük. A fonott burok és az árambeve­zetések közötti villamos és mechanikai kapcsolatot néhány (17) drótmenettel (3. ábra) állíthatjuk elő. Az ilyen fonott vagy csipkeszerúen vert anyag egyrészt 95 a katódának a kívánt alakra való hoza­talához szükséges alakváltozásokat és hosszváltozásokat megengedi, de másrészt a burok egyes részei közötti jó érintkezés következtében az oxidnak a belsejéből 100 bekövetkező nagyobb mérvű elgőzösítését megakadályozza. A fonott anyag egyes alkatelemei közötti távolság azonkívül túlságosan csekély ahhoz, hogy a töltés­nek a katóda belsejébe való hatolását 105 megengedje. Az oxidhoz oly anyagot, pl. fémnikkelt vagy wolfrámot keverhetünk, amely az oxidot lassan redukálja, azonban számos esetben redukálószerek hozzáadása egy- 110 általán nem szükséges. Az aktív fém, mely disszociáció vagy redukálás követ­keztében kis mennyiségekben szabaddá válik, a fonott katóda felületére vándorol és annak külső felületén nagy elektron- 115 emissziójú egymolekulányi hártyát alkot.

Next

/
Oldalképek
Tartalom