116598. lajstromszámú szabadalom • Gázvasaló

MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 116598. SZÁM. XYlDE/a. OSZTÁLY. — T. 3702. ALAPSZÁM. Gázvasaló. Trefoitsch Theodor mérnök, Wien. A bejelentés napja 1936. évi m&jns hó 6-ika. Az ismert, beépített gázégővel és gáz­tömlőcsatlakozással ellátott, gázvasalók­nál a szekunderlevegőt a vasalótest bel­sejébe oly nyílásokon vagy csatornákon S keresztül vezetik, amelyek e test oldalfelü­leteiben, talplemezének közelében vannak elrendezve. Ezen léghozzávezető,nyílásokon kívül a vasalótest még további nyílásokkal is el van látva, melyeken keresztül az égési ! io gázok távozhatnak. E nyílások rendszerint ugyancsak a vasalótest oldalfelületein vannak elrendezve éspedig a léghozzáve­zetőnyílások felett. Az égő úgy van el­rendezve és kialakítva, hogy a lángok a I 15 talplemez felé legyenek irányítva, hogy az égő által termelt melegnek nagy részét a talplemeznek adják át. A szekunderlevegő, amely a talplemez közelében elrendezett nyílásokon vagy 20 csatornákon keresztül áramlik be, ellene működik annak a törekvésnek, hogy lehe­tőleg az égő által előállított egész meleget a talplemezen hasznosítsuk, mert a vasaló­test oldalfelületeinek.1 azt a részét, ame-25 lyen a szekunderlevegő hozzávezetésére való nyílások vagy csatornák vannak, a beáramló levegő hűti és ez a hűtés a vasaló anyagának jó melegvezetőképessége foly­tán magára a talplemezre is kiterjed. A 30 talplemezt tehát egyrészt az égő lángja melegíti, másrészt a vasalótest oldalfelü­letein átáramló friss levegő hűtőhatása hűti, miáltal az ily vasaló gazdaságossága csökken. 35 E felismerés alapján a találmány sze­rint a szekunderlevegő hozzávezetésére való nyílásokat vagy csatornákat a \sasaló­testnek csak egyik oldalán rendezzük el, amint ezt a találmány szerinti vasalónak a csatolt rajzon feltüntetett példaképeni 40 foganatosítási alakján láthatjuk. A rajzon az 1. ábrán a vasaló oldalnézete, és a 2. ábra ugyannak függélyes keresztmet­szete. 45 Az (a) vasalótest csak egyik oldalán van a (b) nyílásokkal vagy csatornákkal ellátva, melyek a (c) égőhöz a szekunder­levegőt vezetik. A (c) égő csőből áll, amely alsó oldalán két vagy több lyuksorral van 50 ellátva, melyeken keresztül a csőbe veze­tett világítógáz kiáramlik és lefelé irá­nyuló fűtőlángokat képez. A (0) égőcső a vasalótestnek hátsó, levehető (d) záróleme­zéhez van erősítve, és kifelé az (e) eső- 55 ben folytatódik, melynek végén a primer­levegő hozzávezetése céljából az (f) lyu­kakkal ellátott (g) szabályozóhüvely, to­vábbá a gáztömlő számára a (h) csatlakozó­csőcsonk van elrendezve. A (b) nyílások- go nak vagy csatornáknak a (c) égőcsőnél mélyebben kell elrendezve lenniök, hogy a székunderlevegő közvetlenül a (c) égő­cső alsó lyuksoraihoz juthasson; e nyílá­sok vagy csatornák tehát a vasalótest (i) 55 ,talplemeze fölött vannak elrendezve, ami­nek az a következménye, hogy ezt az, (i) talplemezt egyrészt a lefelé irányuló lán­gok belülről melegítik, másrészt azonban a (b) nyílásokon^ beáramló hideg levegő 70 hűti. Ez a hűtőhatás úgy megy végibe,, hogy a hideg levegő az (a) vasalótest azon oldalfelületének alsó részét, amelyben a (b) csatornák el vannak rendezve, hűti, és

Next

/
Oldalképek
Tartalom