116588. lajstromszámú szabadalom • Eljárás habarcsok és betonok, különösen portlandcement-beton kötésének és megkeményedésének gyorsítására

MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 116588. SZÁM. XV11/CL. OSZTÁLY. — J\ 7627. ALAPSZÁM. Eljárás habarcsok és betonok, különösen portlandcement-beton kötésének és megkeményedésének gyorsítására. Freyssinet Eugene gyáros, Neuilly-snr-Seine (Seine, Franciaország). A bejelentés napja 1936. évi január hó 14-ike. Franciaországi elsőbbsége 1935. évi január hó 15-ike. Már ajánlották portlandcement-beton he­vítéséi keményedéséínek gyorsítása céljá­ból. Megállapították azonban, hogy mi­helyt átlépik a 60—70° hőmérséklethatárt, 5 a kapott termék igen egyenlőtlenné válik és, az elérendő céllal ellentétben, a szi­lárdság néha csökken s e csökkenés fenn­marad akkor is, ha a betont normális álla­potába visszük vissza. E jelenség okai is-10 meretlenek. A beton hevítését eddig csak nagy óvatossággal tudták végezni, ami fő­leg abból állt, hogy a hevítésj hőfokot több­nyire 60° alatt választották. Tény, hogy a beton közel 100°~ig történő hevítése, a kö-15 tés gyorsítása céljából, az iparban nem terjedt el. A 102,526. számú magyar szabadalmaim olyan eljárást ismertet beton kezelésére egyesített rezgetéssel és összenyomással, 20 melynek segítségével a beton kötési és megkeményedési idejét tetemesen csök­kenthetjük. Rámutattam már arra is, hogy a beton­nak a rezgetés és összenyomás után végzett 25 hevítésével a kötés és megkeményedés gyorsítása szempontjából kedvező eredmé­nyeket érünk el ugyan, azonban régebbi eljárásaimnál a hevítés hőfoka korlátolt ' volt és azt ezenkívül úgy kellett beszabá-30 lyozni, hogy a beton dehidratálását elke­rüljük. Evégből a betont vízzel telített at­moszférában a beton belső hőmérséklete fölötti hőfokra hevítettem. Ezek az óvatos­sági rendszabályok a műveletek kivite-35 lét megnehezítették, az eljárás általános elterjedését akadályozták, hatásosságát pe­dig erősen korlátozták. Azóta végzeit kísérleteimből mármost ki­tűnt, hogy a beton rezgetésének és ösz­szenyomásának kellő fokozása esetén a be- 40 tont erélyes, sőt kíméletlen hevítéssel ma­gas hőfokra, pl. 100°-ra vagy e fölé is me­legíthetjük anélkül, hogy külön elővigyá­zati rendszabályokra volna szükség. Ily módon a beton rezgetéssel és összenyomás- 45 sal elért rendkívüli tömörsége, valamint a betonban megmaradó igen csekély víz folytán a beton kötését és megkeménye­dését lényegesen meggyorsítjuk. A találmány ilyen eljárás a rezgetett 50 és összenyomott beton megkeményítésére, erélyes hevítéssel. A hevítés 100°-os vízgőzzel vagy még magasabb hőfokú, nyomás alatti gőzzel történhetik. A belon ekkor, különösen ha 55 nagyobb darabokról van szó, kevés kí­vülről eredő kalória bevitele mellett, a kötési reakciójából származó hő folytán, igen gyorsan jóval magasabb hőmérsékle­tet vesz fel, mint amekkora a gőz hőfoka, 60 és egyszerre igen gyorsan és nagyon egyen­letesen keményedik meg. Ily módon a kö­zönséges, hathónapos betonok keménységét mintegy két óra alatt érjük el, mely idő alatt olyan betonok, melyeket nem rezge- 65 tünk, nyomunk és hevítünk a megadott módon, csak közepes — vagy zérus. — szi­lárdságot érnek el és ezt is csak igen egyenlőtlenül. Különböző kísérleteknél a betont képié- 70 kenységig hígítottam, azután olyan öntő­formákba vittem be, melyeket excentrikus tömegek mozgattak. E formák a hozzájuk erősített csapágyakban pereenkint 2000—

Next

/
Oldalképek
Tartalom