116586. lajstromszámú szabadalom • Örlőgép dara vagy derce kiőrlésére

[AGYAR KIEALYI SZABADALMI BIROSAÖ SZABADALMI LEIRAS 116586. SZÁM. X/i. OSZTÁLY. — E. 4949. ALAPSZÁM. Őrlőgép dara vagy derce tiőrlésére. Eppinger Andor malom tulajdonos, Székesfehérvár. A bejelentés napja 1936. évi március hó 18-íka. A találmány forgó kalapácsos őrlőgép, dara vagy derce kiőrlésére. A malomipar egyik legnehezebb feladata a daráknajk, főleg pedig a dercéknek 5 megfelelő kiőrlése, vagyis lisztté őrlése. Ezt idáig rendszerint sima felületű őrlőhengerekkel végezték; ilyenkor a derce kiőrléséhez több egymást követő hengerjáratra volt szükség, elsősorban azért, mert 10 a derce apró korpadarabkákat tartalmaz, melyek rugalmas anyaguknál fogva hátráltatják a hengereken a derceszemcsék hatásos szétnyomását, vagyis a kiőrlési. A nagymalmokban ezért sima hengerek hosszú 15 sorozatát és ezek működésének elősegítésére minden hengerpárhoz még egy-egy, u. n. feloldógépet alkalmaztak. Kismalanoikban, főleg a visszaöntő rendszerű malmokban, az őrlőhengerek igen magas ára miatt 20 a derce kiőrlését egy vagy, két pár sima hengerrel végezték és az őrölt anyagot a gépbe mindaddig visszaadagolták, míg a kívánt őrleményhez nem jutottak. Feloldógépekre itt is szükség volt. 25 A találmány célja olyan firuomőrlíőgép létesítése, mely az ismert gépektől főként abban különbözik, hogy lényegesen kisebb energiafogyasztás mellett, rövidebb idő alatt, tökéletesebb őrleményt ad, és amely-30 nek mindamellett, egyszerű szerkezeténél fogva, előállítási és karbantartási költsége tetemesen kisebb. Forgó kalapácsos őrlőgépeket durvább szemcséjű anyagok aprítására minid a kő-85 zúzó iparban, mind a gaboniaőrlő malmokban már régóta alkalmamaik. E gépek felhasználása liszt készítésére kiőrlés útján azonban mindezideág nem sikerült, aminek oka lényegileg az alábbiakkal inat- . ,gy arázható. 40 Az ismert forgó kalapácsos őrlőgépejknél a durvább szemcséjű anyag a zárt tokban nagy sebességgel (n = 2000—3000) forgó kalapácsokra felülről foiliyik rá. Ha ebbe a gépbe finom lisztszerű anyagot 45 adagolunk, akkor annak nagy részét a tokban fellépő erős légörvény azonnal felkavarja, úgyhogy sok könnyű szemcse már a tokba lépésének pillanatától kezdve ott állandóan kóvályog és a velük megköze- 50 lítően azonos sebességgel haladó kalapácsok ütőhatását elkerüli. Az egyenlőtlen őrlés miatt a gépben rostát kell alkaltmazni, mely csak a kellően megőrölt anyagot engedi át. Minthogy azonban ros- 55 tán csak dlurvább szemcséjű anyagot lehet fajtázni, e gépeket már csak ezért semi lehet finom őrlésre felhasználni. Megkísérelték a rosta helyettesítését sűrűszövésű szitával, mellyel már diara 60 vagy dlerce őrleményét is lehetett volna fajtázni. Ekkor azonban a tapadós anyagot erős ventilációval kelliett átszívni a szitán, mely az erős szívás és még inkább az őrlőtér nagy légnyomása folytán rövi- 65 diesen átszakadt. Ezenkívül a szívás nagy, erőszükséglete igen hátrányos volt. Az elszívott terméket ezután örvénykeltő (ciklon-) térbe juttatták, mely a terméket a levegőtől különválasztotta. 70 E hátrányok kiküszöbölésére a találmány szerint az őrlendő anyagot nem felülről. lazító hatású ráöntéssel, hanem olr dalról, alul, tömörítő hatású betolással vezetjük a kalapácsos őrlődobba, melyből 75 a kész őrlemény nem szitán át, hanem —