116575. lajstromszámú szabadalom • Nagynyomású tárolótelep

úgy, hogy a kiürítés vége felé a (109, 110) tároló is ad le gőzt. Ha a nyomás a tárolótelepben a (103) főgőzvezeték nyomására csökkent, a tá-5 rolótelepet még tovább kihasználhatjuk, akként, hogy a (138) szelepet nyitjuk úgy, hogy a tárolótelep gőzt adhat le a tur­bina (105) kisnyomású részébe. A (137) és (139) szelepeket a sebességszabályozó úgy 10 vezérli, hogy azok egymásután nyílnak, vagyis a (139) szelep csak akkor kezd nyílni, ha a (137) szelep már teljesen nyitva van. A zárási folyamat fordított sorrendben játszódik le. A (138) szelep 15 önműködő visszacsapószelep is lehet. Gőznek a kisnyomású részbe való be­vezetésével a tárolótelep kb. 2 atm. nyo­másig üríthető ki. Ebben az esetben a tá­rolótelepnek kb. 30 atm.-ra való feltöltése 20 akként történik, hogy a (140) szelepen át kazángőzt fúvatunk a (110) tárolóba. A (140) szelep átömlesztő szelepként ala­kítható. Ha a tárolótelep kazángőzt köz­vetlenül már nem vehet fel, a további 25 töltést a (123) elgőzösítővel végezzük. A (142) szelepet a tárolótelep nyomása vezérli, még pedig úgy, hogy a szelep a legnagyobb tárolónyomás elérésekor nyí­lik és gőzt enged kifújni a főgőzveze-30 tékbe. Teljesen feltöltött tároló esetén ez a gőz arra használható, hogy a túlhevítési hőmérsékletnek a turbina előtt való meg nem engedett mérvű emelkedését megaka­dályozza. Minthogy — amint fentebb le-35 írtuk —• a (127) szelep a túlhevítési hő­mérséklettől (400°) függően vezérelt, ennélfogva a 400°-t meghaladó meleget a töllJtési körfolyam a tárolótelepre viszi át és az a (142) szelepen át, kisebb hőmér-40 sékletű gőz alakjában, ismét a (103) fő­gőzvezetékbe kerül. A (142) szelep a (115) és <116) tárolók legmagasabb vízállásától függően akként is lehet vezérelve, hogy a felesleges víz 45 — a rajzon fel nem tüntetett vezetéken át a (120) vezetékbe folyik le, amikor is az a (121) túlhevítőben elgőzölög. A tárolótelepből a gőzleadással elvett vizet a (131) vezetéken át pótoljuk. A já-50 rulékos víz vagy a (125) vezetéken és a (126) körforgó szivattyún át áramlik a (123) elgőzösítőbe, vagy pedig Etzt ct (141) szelepen át szivattyúzzuk a (109) töltő­tárollóba, A víz pótlása rendszerint csak 55 az elékapcsolt (109) és (110) tárolókban következik be, minthogy a többi, (111, 116), tartányban a bevezetett ós az elveze­tett gőzmennyiség megközelítőleg egyenlő, a vízállást tehát alig kell utánaszabá­lyozni; az utánaszabályozás vezetékeken 60 át történhetik. A járulékos vizet a (132) szivattyúval különböző módon vezethetjük be. Előnyös lehet, az elvételezés befejezte után, a járulékos vizet egyszerre a (109) 65 tárolóba szivattyúzni, ami a (141) szelei) nyitásával történhetik. Más szabályozás abban van, hogy a vízbeörulést a (109) tároló legmagasabb vízállásától függően vezéreljük úgy, hogy a járulékos vizet a 70 töltőkörfolyamon és a (123) elgőzösítőn át tápláljuk be, ha a víztükör legmaga­sabb állása aliá sülyed. Ugy is járhatunk el, hogy a járulékos vizet csak akkor tápláljuk be, ha a (109) 75 tárolóban a nyomás valamely felső határt, pl. 110 atm.-t ért el. Ezzel azt érjük el, hogy az elvátelezésnél a (109, 110) tároló­ban lévő vízmaradékot először 110 atm, nyomásra hozzuk és azután a járulékos 80 vizet ennek a nyomásnak a fenntartása mellett tápláljuk be. Bizonyos körülmények között célszerű lehet a (123) elgőzösítőhöz párhuzamosan oly készüléket kapcsolni, amely a tároló- 85 vizet villamos árammal hevíti vagy elgő­zösíti. A tároló töltési körfolyama ekkor, szükség szerint, a (123) elgőzösítő helyett ezen a villamos készüléken át is áramol­hatik úgy, hogy ilymódon lehetséges 90 felesleges áramot, pl. olcsó éjjeli áramot, egyszerű és gazdaságos módon tárolni. A 6. ábra a (123) elgőzösítőberendezést nagyobb léptékben mutatja. A (103) gőz­vezeték nagyobb fűtőfelület elérésére, 95 három (103a, 103b, 103c) ágra osztható fel. (7. ábra.) A tárolótelep ágyazását és szigetelését a 8. ábra mutatja. A tartányok egymás fölött vannak elrendezve és a (151) tartó- 100 talpakkal úgy vannak egymással össze­kötve, hogy az egyes tárolók súlyát az alattuk levő tárolótartányok hordják. Az ilyen telep helyszükséglete a vele egyenlő teljesítményű kisnyomású tárolótelepe- 105 kéhez képest nagyon kicsi. Valamennyi tároló a közös (152) szigetelőréteggel véd­hető hőveszteségektől. A kisnyomású tárolóknál használatos tartóállványzatok itt feleslegesek. A szigetelendő felület 110 lényegesn kisebb. Ennek következtében a szigetelés olcsóbban és értékesebb szige­telőanyaggal végezhető. Szabadalmi igények: 1. Több, egészben vagy részben tároló- 115 folyadékkal (kiváltképen vízzel) töl­tött tartányból álló nagynyomású

Next

/
Oldalképek
Tartalom