116574. lajstromszámú szabadalom • Elektroda vagy hegesztőpálca elektromos ívhegesztéshez és eljárás előállítására

MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 116574. SZÁM. XVI/tl. OSZTÁLY. O. 133. ALAPSZÁM. Elektróda vagy hegesztőpálca elektromos ívhegesztéshez és eljárás előállítására. The Quasi-Arc Company cég, London. A bejelentés napja 1936. évi június hó 15-ike. Az eddigelé használt elektródák vagy hegesztőpálcáik legtöbbje fémes magból ós az utóbbit körülvevő, rendesen paszta alakjában felrakott, ömlesztőszert alkotó 5 burkolatból áll. Ily elektródáknak kétrendbeli súlyos hátránya van. Az egyik, hogy a hegesztőnek váltakozóárammai történő hegesztésnél nem sikerül stabil ív fenntartása. Ez különösen akkor áll, ami-10 kor a pasztában cellulózatartalmú anyag", pl. faliszt van. A második hátrány, hogy a paszta az elektróda hajlítása vagy durva kezelése közben könnyen megsérül. Számos javaslat történt e hátrányok kiküszö-15 bölésére és a gyakorlat igényeit jobban kielégítő elektródák előállítására, de ezek egyiike sem vált be. A találmány szerint az említett hátrányokat igen egyszerű módon úgy küszö-20 böljük ki, hogy az ömlesztőszert alkotó burkolatot rostos ásványi szilikátokból készült, vékony papiros kéreggel vesszük körül. Ily papiros, amely ú. n. „azbesztpapiros"-féleség lehet, a paszta olvadása 25 után megömledni törekszik úgy, hogy hegesztés közben az elektróda végén kráter keletkezik. Ennek következtében az ívben, a mag közepén igen magas hőmérséklet uralkodik, mert a hőveszteség a 30 mag közepén tetemesen csökken és így az ív, különösen váltakozó áramú hegesztésnél stabilabb. A papiros egyúttal meg is védi a pasztát mechanikai sérülésekkel szemben anélkül, hogy tulajdonságait ká-35 rosan befolyásolná, vagy az elektróda árát tetemesen növelné. A papiros ömledési pontja kell, hogy lényegesen magasabb legyen a paszta olvadási pontjánál s ez okból célszerűen magnéziumszilikátból álló papirost h aszná- 40-lunik, pl. legalább 95% tiszta fehér azbesztből és 5%-ot meg nem haladó kötőanyagból, pl. nátriumszilikátból álló papírost. Ennek vastagsága kb. 0.18 mm, 4.88 mm vastagságú elektródamag esetében. 45 A találmány szerinti elektródával elért hatást a következő példa mutatja. Ipari elektródával, amelynek pasztás burkolata faliszt, nátriumiszilikát, kaolin és kovaliszt keverékéből áll, váltakozó 50' árammal 60 V potenciálkülönbségnél hegesztettünk. A fényív egyáltalában nem volt stabil, az ömlesztést igen nagy sziporkázás kísérte és a fémfolyás nem volt folytonos. Ez az elektróda tehát használ- 55 hatatlan volt 60 V poteniciálkülönibségnél, váltakozó árammal történő hegesztéssel kapcsolatban. Ha a potenciálkülönbséget 80 V-ra fokoztuk, a fém valamivel jobban olvadt, de az elektróda még sem volt al- 60' kalmas ipari célokra. De ha ugyanazt az elektródát fehér azbesztpapirossal burkoltuk és azután hegesztettünk vele 60 V potenciálkülönbségnél, az ív stabil lett úgy, hogy az elektróda ipari célokra al- 65 kalmassá vált. A pasztával burkolt, eddigelé legjobbnak tartott, pl. titánoxidból, vasporból ós kovalisztből készült pasztával burkolt elektródáknál is fokozódik a fényív sitabilitásia a találmány szerinti 70 papiroskéreg alkalmazásával. Ámbár a találmány fontosabb a váltakozó áramú hegesztéssel kapcsolatban, egyenáramú he gesztésnél is feltétlenül figyelemreméltó. Már javasolták azbesztpapirosnak a 75 paszta és körüil'csévélt kék azbesztfonal al-