116567. lajstromszámú szabadalom • Távolbalátó vagy képátviteli rendszer

MAGIAK KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 116567. SZÁM. VII/j. OSZTÁLY. — E. 4830. ALAPSZÁM. Távolbalátó vagy képátviteli rendszer. Electric & Musical Industries Limited cég", Hayes (Anglia),, mint Percival William Spencer Hanwell-i, White Eric Lawrence Casling Hilliiigrton-i és Osborne Charles Percy Hillingdon-i lakosok jogutódja. (Kiválasztva az E—4718. alapszámú bejelentésből.) Megállapított bejelentési napja: 1934. évi április hó 12-ike. Nagybritániai és északirországi elsőbbsége 1934. évi február hó 6-ka. A találmány olyan távolbalátó vagy képátviteli rendszerek körébe tartozik, melyeknél valamely tárgy elemi felület­darabjainak világosságát jellemző jeleket 5 szinkronizáló jelekkel együtt közös úton továbbítunk, amely közös utat rendsze­rint rádiófrekvenciás hordozó hullám al­kotja. A szinkronizáló jeleik olyan impul­zusok szoktak lenni, melyek egyikét, az 10 ú. n. vonalimpulzust, a tárgy egyes sáv­jainak felbontása (letapogatása) között, a másikat pedig, az ú. n. keretimpulzuist, a tárgy két egymást követő felbontása kö­zötti intervallumban továbbbítják. A vo-15 nalimpulzusok rendszerint különböznek a keretimpulzusoktól, úgyhogy a két im­pulzuscsoportot a vevőberendezésben könnyen elkülöníthetjük egymástól. A vevőnél az impulzusokat egy kópösz-20 szietévő (letapogató) készülék frekvenciá­jának vezérléséire használhatjuk. Katód­sugárcsöves vevőberendezés esetén mind­hegyik impulzuscsoportot fűrészfog-hul­lámú rezgéseket keltő generátor frekven-25 ciájának vezérlésére használják. E rezgé­sek a sugarat az ernyőn ismert módon úgy irányítják, hogy a sugár az ernyőn egymáshoz csatlakozó párhuzamos sávo­kat tapogat le. 30 Ha a kénjeleket és szinkronizáló impul­zusokiat felölelő összetett, közvetítendő je­let olyan eszközökkel hozzuk létre, me­lyek nem adnak egészen zérus frekven­ciáig lenyúló, sőt azt magukba is foglaló frekvenciájú komponenseket, vagy ha a 35 jelet olyan szerven, pl. kondenzátoron vagy transzformátoron vezetjük keresztül, mely elnyomja a jel egyenáramú és kis­frekvenciájú komponenseit, — akkor az. összetett jel — ha azt az idő függvényé- 40 ben felrajzoljuk — valamely zérusvo­nal fölötti és alatti fluktuálásokból álló­nlak fog kiadódni, mimellett a zérusvonal helyzete olyan, hogy a fluktuációk és a zérusvonal közé zárt átlagos terület a zé- 45 rusvonal fölött ugyanakkora, mint az. alatt. Ezt a zérusvonalat villamos zérus­vonalnak nevezhetjük és — még ha az. egyenáramú és kisfrekvenciájú jelkompo­neniseiket le is adtuk — amennyiben az ösz- 50 szietett jielet isimert típusú vevővel fogjuk fel, a fluktuálások ténylegesen a vilamos zérusvonal körül mennek végbe. A villa­mos zérusvonal azonban nem valami ál­landó képvilágossági érték, mert ha a 55 tárgy átlagos vjláigossága megváltozik, akkor módosul a villamos zérusvonal kép­viselte világosság is. Súlyos nehézséget okoz az, hogy a szinkronizáló impulzusok amplitúdója szintéin megváltozik a villa- Ro­mos zérusvonalhoz viszonyítva. Feltéve, hogy a szinkronizáló impulzusok olyan értelműek, hogy elsőtétülésnek (fekete­désnek) felelnek meg, azok elhelyezés® olyan szokott lenni, hogy az impulzusok 65 a feketének megfelelő vonaltól számítva

Next

/
Oldalképek
Tartalom