116566. lajstromszámú szabadalom • Távolbalátó képátviteli rendszer

MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 116566. SZÁM. Vll/j. OSZTÁLY. — JS. 4849. ALAPSZÁM. Távolbalátó vagy képátviteli rendszer. Electric & Musical Industries Ltd. cég1

, Hayes (Anglia), mint Percival William Spencer Hanwell-i, White Eric Lawrence Casling- Hilling-don-i és Osborne Charles Percy Hilling-don-i lakosok jogutódja. Kiválasztva az E—4718. alapszámú bejelentésből. Megállapított bejelentés napja 1934. évi április h6 12-ike. Nagybritániai és északirországi elsőbbsége 1934. évi február hó 6-ika. A találmány olyan távolbalátó vagy képátviteli rendszerek körébe tartozik, melyeknél valamely tárgy elemi felületdarabjainak világosságát jellemző jeleket 5 szinkronizáló jelekkel együtt közös úton továbbítunk, amely közös utat rendszerint rádiófrekvenciás hordozó hullám alkotja. A szinkronizáló jelek olyan impulzusok szoktak lenni, melyek egyikét, az ú. n. 10 vonalimpulzust, a tárgy egyes sávjainak felbontása (letapogatása) között, a másikat pedig, az ú. n. keretimpulzust, a tárgy két egymást követő felbontása közötti intervallumban továbbítják. A vonalimpul-15 Ziusok rendszerint különböznek a keretimpulzu'soktól, úgyhogy a két impulzuscsoportot a vevőberendezésben könnyen elkülöníthetjük egymástól. A vevőnél az impulzusokat egy képösz-20 szetevő (letapogató) készülék frekvenciájának vezérlésére használhatjuk. Katódsugárcsöves vevőberendezés esetén mindegyik impulzuscsoportot fűrészfog-hullámú rezgéseket keltő generátor frekven-25 ciájának vezérlésére használják. A rezgések a sugarat az ernyőn ismert módon úgy irányítják, hogy az ernyőn egymáshoz csatlakozó párhuzamos sávokat tapogat le. 30 Ha a képjeleket és szinkronizáló impulzusokat felölelő összetett, közvetítendő jelet olyan eszközökkel hozzuk létre, melyek nem adnak egészen zérus frekvenciáig lenyúló, sőt azt magukba is foglaló frekvenciájú komponenseket, vagy ha a 35 jelet olyan szerven, pl. kondenzátoron vagy transzformátoron vezetjük keresztül, mely elnyomja a jel egyenáramú és kisfrekvenciájú komponenseit, — akkor az összetett jel — ha azt az idő függvényé- 40 bem felrajzoljuk — valamely zérusvonal fölötti és alatti hullámzásokból állónak fog kiadódni, mimellett a zérusvonal helyzete olyan, hogy a hullámgörbe és a zérusvonal közé zárt átlagos terület a zé- 45 rusvonal fölött ugyanakkora, mint az alatt. Ezt a zérusvonalat villamos zérusvonalnak nevezhetjük és — még ha az egyenáramú és kisfrekvenciájú jelkomponenseket le is adtuk, amennyiben az ösz- 50 szetett jelet ismert tipusú vevővel fogjuk fel, a hullámzások ténylegesen a villamos zérusvonal körül mennek végbe. A villamos zérusvonal azonban nem valami állandó képvilágossági érték, mert ha a 55 tárgy átlagos világossága megváltozik, akkor módosul a villamos zérusvonalnak megfelelő világosság is. Súlyos nehézséget okoz az, hogy a szinkronizáló impulzusok amplitúdója szintén megváltozik a villa- 60 mos zérusvonalhoz viszonyítva. Feltéve, hogy a szinkronizáló impulzusok olyan értelműek, hogy elsőtétülésnek (feketedésnek) felelnek meg, azok elhelyezése olyan szokott lenni, hogy az impulzusok a feke- 55 tének megfelelő vonaltól számítva a kép-