116548. lajstromszámú szabadalom • Gép és eljárás kő- vagy kavicsszemcsék és kötőanyagok keverékéből álló műlapok (terrazó- vagy gránittómárványlapok és cementlapok), valamint kerámiai lapok előállítására

mely lehetővé leszi, hogy a granáttószeimcséket tartalmazó műkőlapok («imozaiklapok», helyesebben terazzólapok) esetén is, híg habarcs helyett, földnedves anyag-5 gal dolgozzunk, amit eddigelé csak cementlapokkal kapcsolatban alkalmaztak. Más szóval a találmány szerint minden esetben földnedves anyaggal dolgozhatunk, aminek a célszerűbb kezelésen és munka-10 beosztáson kívül az az előnye, hogy az anyagkeverék nem köt oly gyorsan és így zavartalanabb, nyugodtabb munkával tökéletesebb termékekre teszünk szeirt. Ez a találmánybeli eljárás abból áll, hogy gra-15 nittószemcsék esetén is. földneves állapotú anyagkeverékből indulunk ugyan ki, azonban a granittóréteg leülepedését utólag úgy biztosítjuk, hogy az anyagkeveréket, pl. vizet vezető, szórófejes készülék hasz-20 nálatával, utánnedevesítjük és a most már ily habarcsból álló réteget utólag rázzuk le. Az ezután következő műveletek a máileírtakkal megegyeznek. Ez az eljárás kézzel is foganatosítható, azonban azt, hogy 25 ne legyen különös szakavatottsághoz kötve, célszerűbben, a találmány szerinti géppel, önműködően hajtjuk végre, úgy amint azt alább közelebbről ismertetjük. Ugy is eljárhatunk, hogy a földnedves anyar 30 got előre a keretbe adagolt vízbe szitáljuk. A találmány szerinti gép, az egyes részeket hajtó szerkezetek és az adagoló szerkezetek tekintetében, természetesen, sokféleképen oldható meg. Egy és ugyanaz 35 a gép akár terazzólapoknak — még pedig úgy híg habarcsbői. mint földnedves anyagból kiinduló — gyártására, akár cementlapok előállítására, úgy használható fel, hogy a nem kívánt részt kiiktatjuk. Ugy a 40 híg, minit a földnedves anyagot akár az alább leírandó mechanikai tápláliószerkezetekkel, akár más, magában véve ismére^ tes, pl. röpítőszerkezetekkel vagy pneumatikus készülékekkel adagolhatjuk a forih máló keretekbe. A rajzokon a találmány szerinti gép példaképem megoldási alakja látható. Az 1. ábra a gép vázlatos oldalnézete, a 2. ábra felülnézete, a formakeretek pá-5(i lyája fölötti részek elhagyásával. A 3. ábra a keretek kiemelhető fenéklapjait (tányérjait) tároló és adogató szerkezet nagyobbléplékű, függélyes metszete, a 4. ábra elölnézete és részben metszete, az 55 5. ábra felülnézete. A 6. ábra a mintázó sablont adogató szerkezet nagyobbléptékű oldalnézete, a 7. ábra felülnézete. A 8. ábra a mintázó sablonnak az azt tartó csipeszből való felszabadítását szemlélteti. 60 A gép asztalszerű, négyszögalakú (1) aljzatán, a (2) vezetékek között (3) keretek vannak (1. és 2. ábrák). Az asztal alatt, harántirányban végigmenő (4) tengely (5) kúpkercke, a (6) és (7) kúpkerekekkel, a 65 (8) és (9) tengelyeket hajtja. A (9) tengely, a (10) és (11) kúpkerék közvetítésével, a (12) tengellyel, a (13) lánckerék, a két (14) lánc és a két (15) lánckerék közvetítésével pedig az (1) asztal (A) és (C) 70 oldalán (16) csapágyakban ágyazott (17) tengelyekkel álli hajtásii kapcsolatban. A (4) tengely az asztal (A) oldala alá nyúlik és a (3) keretek pályája alatt a (19) excentert hordja. Ugyanilyen (20) excen- 75 tért hord a (8) tengelynek (13) oldal alatti része, a (12) tengelynek a (C) oldal alatti része pedig a (21) excentert hordja. A (19, 20, 21) excentereknek (fel nem tüntetett) exoéntcrrúdjai az (1) asztal (A, 80 B. C) oldalai alatti (71) rudakat ide-odamozgatják, mely rudak, pl. rugós (72) kilincseikkel, a (3) kereteket szakaszosan, egyirányban eltolják. Az (1) asztalon a (3) formáló keretek pályája felett van 85 a keretek kiemelhető (28) fenejkieiinek (22) tárja (3—5. ábrák). A (22) tárat négy függélyes (29) szögvas alkotja, melyek közül kettőt-kettőt alul. az asztal hosszirányában, két (30) szögvas köt össze. A (30) 90 szögvasaknak vízszintes száraira fekszenek a (28) fenekek. A függélyes (29) szögvasa k közül az alább leírandó haladás irányában (a 2. ábrán alul látható (u) nyíl irányában), elől lévő kettőnek (a 3. 95 ábrán) jobboldali szárai nem nyúlnak le egészen a (30) szögvas vízszintes száráig, hanem egy fenéklemez-vastagsággal rövidebbek és (31)-nél kissé kihajlítotlak. A (3) keretnek, egyik oldalán, felfelé nyúló 100 (32) toldata van (3—5, ábra), mely azonban rövidebb, mint a keret oldala. A (3) keret a (2) vezetékek közöli, a (33) laposvasakon mozog (4. ábra). A (33) laposvas szélesebb, mint a (3) keret oldalainak fali- 105 vastagsága és így a keretbe pontosan illő (28) fenék a (33) laposvas benyúló részére fekszik. A keretek pályája alatt, az asztal belsejében van a vízszintes (34) csap körül forgatható, kétkarú (35, 36) emelő. A (35) 110 karhoz csuklósan csatlakozik a függélyes irányban, egyenesben vezetett (37) kar, mely (38) villában végződik. A (36) kar görgős (40) vége a (41) tengely körül forgó (42) excenterrel érintkezik. A kereteiknek 115 a (2) vezetékekkel határolt pályáján kívül