116548. lajstromszámú szabadalom • Gép és eljárás kő- vagy kavicsszemcsék és kötőanyagok keverékéből álló műlapok (terrazó- vagy gránittómárványlapok és cementlapok), valamint kerámiai lapok előállítására

MAGYAR KIRÁLYI ®^H® SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 116548. SZÁM. XVII/d. OSZTÁLY. — K. 13313. ALAPSZÁM. Gép és eljárás kő- vagy kavicsszemcsék és kötőanyagok keverékéből álló műkó'lapok (terazzó- vagy gránittómárványlapok és cementlapok), valamint kerámiái lapok előállítására. Iírausz László Béla gépészmérnök Budapest. A bejelentés napja 1936. évi május hó 23-ika. A találmány mindenekelőtt oly gép, inely a kő- vagy kavicsszemcsék, festék és kötőanyagok keverékéből álló műkőlapoknak, nevezetesen terazzó- vagy gránittomárvány-6 lapoknak (a kereskedelmi forgalomban «mozaiklapoknak» nevezett műkőlapoknak, melyek azonban nem tévesztendők össze a tényleges mozaikszerű berakással készülő műkőlapokkal), valamint egyszerű 10 cement- vagy betonlapoknak és keramiai lapoknak önműködő vagy félig önműködő előállítását teszi lehetővé. Az idevágó iparban eddigelé ilyen gép ismeretlen volt, mert az ilyen műkőlapok elő-15 állítását, majdnem teljes egészében, körülményes kézimunkával végezték és a gépi munka csak a sajtolásra (illetve kivételesen csak az anyagkeveréknek a formában való rázására) szorítkozott. Könnyen be-20 látható, hogy az ilyen műkőlapokat félig vagy teljesen önműködően előállító gép egyrészt a munkaidő és az előállítási költség tekintetében rendkívüli megtakarításokat tesz lehetővé, másrészt a termékek 25 tökéletesebb alakját és egyöntetűségét biztosítja. Az alábbiakban a találmányt különösen terazzólapok előállítása kapcsán ismertetjük. 30 A találmány előnyeinek jobb megvilágítása kedvéért mindenekelőtt az ily műkőlapoknak eddigelé szokásos élőállítási módját foglaljuk össze: A munkaasztalra alátét- vagy fenék-35 lemezt helyeztek, ezt' erősen beolajozták vagy olajospapírral borították és azután a formáló keretet helyezték rá. Ha többszínű műkőlapot kellett készíteni, akkor a keretbe több egymással egyesített, függélyes falrészből álló minlázósablont helyez- 40 lek, melynek egyes. (a különböző kívánt színeknek megfelelő) rekeszeibe, öntőkanállal, előre összekevert, granitítómárványtörmelékekből, cementből, más-más festékből, adalékanyagokból (pl. homokból, márga- 45 ból, stb.) és vízből álló, híg habarcsot öntöttek. Hogy a műkőlap járófelülete (mely a formakeretben mindig alul volt) elég ellenállóképes legyen, vagyis hogy a járórétegben minél több granittószemese he- "0 lyezkedjék el, a habarcsot erősen le kellett rázni. Ennek megtörténtével a sablont a formálókeretből óvatosan kihúzták és az anyagkeverék felső felületére száraz cementből és adalékanyagból álló, oly ke- 55 veréket szórtak, mely a keretbe előbb öntött, híg habarcs felesleges víztartalmát felszívta. Ezután a keretet a kész lap kívánt vastagságának megfelelő mennyiségű betonnal töltötték fel. A telljes műkőlap 60 elkészítéséhez ezek után már csak az anyag beesőmöszölése vagy lesajtolása volt szükséges. Ezt nagyobb üzemekben sajtóval végezték s evégből a felső betonrétegre a kívánt műkőlappal egyező nagyságú nyomó- 65 lapot helyeztek. Sajtóul kézisajtót vagy mechanikai erőhajtású vagy hidraulikus sajtót használtak. A sajtolás után a műkőlap <(kizsaluzására», vagyis a formáló keretből való eltávolítására került a sor. 70