116537. lajstromszámú szabadalom • Csomagolólap ércpénzhez

MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 116537. SZÁM. iX/a/b. (XlII/d.) OSZTÁLY. — 8. 16131. ALAPSZÁM. Csomagolólap ércpénzhez. Szirmai Imre és Berkovics László papírkereskedők, Budapest. A bejelentés napja 1935. évi november hó 18-ika. A modern, pénztárkezelés, szükségszerűleg megkívánja, hogy a pénz számolása, mennyiségi ellenőrzése, a lehető leggyorsabban és teljes biztonság mellett tör-5 ténjék. Az eddig szokásos módiszer szerint, az ércpénzeket fajtázva, ötven darabonként, tetszésszerinti közönséges csomagolásba, de legjobb esetben is, nyomtatott felírású pa-10 pírba csomagolták. Ezen eljárással a kezelési, a nagyobb tömegű pénz átvétele, illetőleg kifizetése, formailag egyszerűvé vált ugyan, de viszont a gyors minőségi és mennyiségi ellenőrzés az átvevő szá-15 mára megnehezedett, mert ki és becsomagolásra, valamint minden ésrcpénzdaraib kézbe vételére és megvizsgálására kényszerült. Még rosszabbá vált az átvevő helyzete akkor, ha nem rendelkezett kellő 2o idővel ily hosszadalmas vizsgálathoz, mert ilyenkor minden ellenőrzés nélkül', egyszerűen bizalomra építve, kénytelen volt igaznak elfogadni, amit aiz átladó a csomagra irt, kitéve magát esetleges károso-25 dásnak. Mindezeket a hibákat, bizonytalanságot és időpazarlást kiküszöböli a találmány szerinti csomagolólap, melynek az a lényege, hogy megfelelő helyein jelzővona-80 Iákkal körülhatárolt és átlátszó anyaggal fedett vagy fedetlen nyílásokat, esetleg saját anyagában áttetsző felületeket képezünk ki, melyeknek szélessége egyenlő a csomagolandó, peremeire állított pénzda-35 rabok összszélességével. Ha az ércpénzeket ily módon kikészített papírba göngyöljük, még pedig pontosan úgy, hogy peremeikkel az ellenőrző nyílások, illetőleg áttetsző felülietek alá kerüljenek, akkor felesleges a csomagot a 4.0 későbbi minőségi és mennyiségi vizsgálat alkalmával kibontani, mert enélkül is, minden egyes pénzdarab kitűnően látható lesz a föléje került ellenőrző nyílásokon, illetőleg áttetsző felülieteken keresztül, me- 45 lyeknek szélességét kellő, — de csak is kellő mennyiség — és helyes méretezétsi esetén pontosan ki is töltik. Nem töltik ki viszont, ha darabhiány van. Ez, valamint ha rossz, vagy mási 50 értékű ércpénz keveredett a többi közé, az ellenőrző nyílásokra, illetőleg áttetsző felületekre tekintve, könnyedén felismerhetők. A csomagolólap egyik kiviteli alakját a 55 mellékelt rajzlap tünteti feli, melynek 1. ábrája a csomagolás után kivülrc kerülő oldalán kiterítve, 2. ábrája felgöngyölve, 3. ábrája pedig metszetben ábrázolja. Az (a) és (b) téglalapok, a már említett, 60 ellenőrző nyílások, illetőleg áttetsző félületek, melyeken keresztül a pénzdarabok láthatók. Kiképezhetők a rajzon feltüntetett kiviteltől eltérőlleg, nagyobb számban és más alakban is. 65 Az ellenőrző nyílások, (a) és (b) egymástól vett távolsága (t), mely függ a csomagolandó pénzek átmérőjétől. Helyes méretezés esetén, felgöngyölés után, (a) és (b) fedik egymást és így zavartalan bete- 70 kintést nyújtanak a csomag belsejébe. Az (1) távolság, a csomagolólap legfontosabb mérete. Az ellenőrzőnyílások szélessége, továbbá azoknak alsó és felső peremei mentén elhelyezett (m) egységbeosztásos mér- 75 cének és ,(n) jelzővonalnak hosszúsága,