116497. lajstromszámú szabadalom • Gáztöltéses villamos izzólámpa

két biztosíték egyidejűleg vagy közel egy­idejűleg olvad át. A két huzal végei kö­zjött esetleg képződő ív csak egészen rö­vid ideig állhat fenn, mert a huzalok kö-5 zül legalább az egyiknek anyaga, mely az ív ellenpólusaként hat, azonnal az aljzat fenekéig elolvad. Megemlítendő még, hogy a találmány szerint bajonettzáras alj'azatoknál elő­li) nyös, ha az aljzat fenekét szigetelőanyag (előnyösen 6—8 mm vastagságú) rétegé­vel látjuk el és a biztosíték végeit e réteg mély vájiataiba ágyazzuk. Ha ez esetben a két biztosíték átolvad, a végek oly tá-15 vol vannak egymástól, hogy ívképződés be nem áll. A találmány szerint továbbá az olvadó­biztosíték olyan anyagból van, melynek (C) rövidzárlati állandója kb. 300.108 -nál 20 kisebb. „Rövidzárlati állandó"-n a Ma­yer-féle átolvadási időfüggvény állandó­ját értjük: mely képletben t az idő másodpercekben. 25 cl a huzalkeresztmetszct négyzetcentimé­terekben, Ii£ pedig a rövidzárlati áram amperekben. Azt találtuk, hogy a találmány céljaira alkalmas biztosítékok anyagával szemben 30 a következő követelményeket kell támasz­tani : 1. A huzal átolvasztásánál lehetőleg ke­vés gőz fejlődjék, 3. Z£IZ cl biztosíték anya­gának olvadáspontjánál a gőztenzió lehe-35 tőleg kicsiny, még pedig kisebb legyen, mint a réz gőztenziója olvadáspontjánál. A gőz ugyanis az áramot átvezető egyik huzal és a fémes aljzat között az ívkép­ződést elősegítheti. 40 2. A biztosíték olvadási ideje lehetőleg rövid legyen, hogy pl. az esetben, ha az árambevezető huzalok illető részei között ív képződik, ezek a részek lehetőleg gyor­san olvadjanak el és lehetőleg kevés gőzt 45 fejlesszenek. A találmány szerint erre a sajátos célra megadott állandó (a C együtt­ható) az átolvadás 15 C°-nyi kezdeti hő­mérsékletére (szobahőmérsékletre) érvé-50 nyes. Az előbbiekből kitűnik, hogy a jelen célra nem alkalmasak az összes anyagok. Vörösréz esetében pl. C = kb. 1000.106 . Nikkel és nikkelötvözetek viszont a ta­lálmány foganatosítására kiválóan alkal- 55 masak. Ezek az anyagok, mint pl. a kon­sta.ntan, nákkelkróm, monelfém, konel­fém stb., nemcsak az előbb megadott két követelményt, hanem a következő harma­dik követelmiényt is kielégítik, nevezete- 60 sen 3. korrózióállóság. Ez a követelmény igen fontos, ha meg­gondoljuk, hogy itt egészen vékony, pl. 150 mikron vastagságú huzalokról és 2.5 65 ampere határáramról van szó, mimellett a huzaloknak huzamosabb ideig kell a gyakorlatban tárolniok és ezért a korro­ziónak ki lehetnek téve. A következő, a rajz kapcsán adandó 70 .magyarázatokból is ki fog tűnni, hogy a találmány különösen fontos olyan lám­pák esetén, amelyeknél a külső kontak­tusok az aljzat fenekén vannak. Ezeket az aljzatokat „Swan"-aljzat néven isme­rik. Végül még utalnunk kell arra, hogy a találmány szerinti lámpa ívképződés el­leni biztonságát még tovább fokozhatjuk, ha az aljzat belső falazatát pl. szigetelő- 80 lakkból való szigetelőréteggel borítjuk. A találmányt még részletesebben a raj­zon látható foganatosítási példái kapcsán fogjuk elmagyarázni. Az 1. ábra menetes aljzattal (úgyneve- 85 zett Edison-aljzattal) ellátott lámpa váz­latos hosszmetszetét mutatja. A 2. ábrán Swan-aljzatos lámpa részleges hosszmet­szete látható. Az (1) buráiban kétszeresen spir alizált 90 (2) világítótest van. A (3) aljzatot (8)-nál ragacs segélyével erősítettük a burára. Ez­a (3) aljzat a szokásos sárgarézhüvelyből áll. Az árambevezetőhuzalokat (4) és (5), a lapítás helyét pedig (6) jelöli. Az (AB) 95 és (CD) részek olvadóbiztosítóknak vannak kivitelezve. Az úgynevezett Edison-alj­zatnál az aljzat fenekén csak egy (15) kontaktus van. Ha pl. az (5) huzal (P)-nél átolvadt, 100 egyidejűleg vagy közel egyidejűleg a (4) huzal is átolvad. Ekkor ív képződhetnék a (4) és (5) huzaloknak az aljzat fenekéről lelógó szabad végei között (1. ábra). Épen ezért mindkét olvadóbiztositék egyik vége 105 magukon az aljzatkontaktusokon vagy ezek mellett a kontaktusokhoz oly közel van rögzítve, hogy az ívképződés veszé­lyét növelő ihuzalcsonkok ne adódhassa­nak. Ennél fogva a (4) és (5) huzal azon- no nal az aljzatnál lévő (A), illetve (C) pon-

Next

/
Oldalképek
Tartalom