116497. lajstromszámú szabadalom • Gáztöltéses villamos izzólámpa

MAÖYAR KIRÁLYI WjSSm SZABADALMI BÍRÓSÁG szabadalmi leírás 116497. szám. vil/h. OSZTÁLY. 1*. 8145. ALAPSZÁM. Gáztöltéses villamos izzólámpa. N. V. Philips' Gloeilampenfabrieken cég Eiiidlioveu-ben (Hollandia). A bejelentés napja 1934. évi február hó 7-ike. Németországi elsőbbsége 1933. évi október hó 14-ike. A találmány gáztöltéses villamos izzó­lámpa, kiváltká'pen pedig" olyan izzólámpa, melynek többszörösen spiralizált világító­teste van. Ezeknél a lámpáknál az átütés 5 veszélye tudvalevőleg nagyobb, mint a szokásos, egyszeresen spiralizált világító­testű lámpáknál. A világítótest átégésénél könnyen lép fel ívképződés, még pedig legelőbb a leégett világítótestvégek kö-10 zött. Az ívképződés azonban annyira me­het, hotgy az ív az árambevezető- vagy sarkhuzaloik között a lámpa belsejében szétterjed. Ez esetben ennek a bevezető­vagy sarkhuzalok között létesülő ívnek 15 oly nagy lesz az áramerőssége, hogy a kapcsolótáblán levő szokásos olvadóbizto­sitékok átütnek. Ennek elhárítására java­solták már olvadóbiztosítéknajk magába a. lámpába való beépítését. Ez előnyösein 20 az árambevezetőhuzal oknak a lámpaalj­zatban elhelyezkedő részeiben történik. Kitűnt azonban, hogy a jelzett ismert kivitel annyiban; jár lényeges hátrányok­kal, hogy az olvadóbiztosíték átolvadása 25 után ívképződés még mindig mutatkozik és észlelhető, még pedig ez esetben vagy a két árambevezetőhuzal vagy pedig az egyik árambevezetőhuzal és a többnyire sárgarézből való lámpaaljzat között. E je-80 lenség különösen nagy feszültség és egyen­áram esetén mutatkozik. A jelzett tehetőségeket még közelebbről a rajz kapcsán fogjuk elmagyarázni. A találmány szerinti megoldás lehetővé 35 teszi, hogy a jelzett hátrányokat lényege­sen csökkentsük. A találmány szerinti villamos lámpa mindkét áriambevezetőhuzala tartalmaz csupasz huzalból álló oly olvadóbiztosíté­kot, emellett ez olvadóbiztosíték egyik vége &} közvetlenül magukon az aljziatkontaktu­sokon vagy ezek mellett van rögzítve és az olvadóbiztosítékok olyan anyagból van­nak, melynek rövidzárlati állandója 300.105 -nál kisebb. 45 „Csupasz huzal" kifejezésen az értendő, hogy a huzal külső, fémes felületét szige­telőanyag nem borítja vagy a huzal nincs teljesen szigetelőmasszába (pl. aljzatra­gaicsba) ágyazva. A huzalok egységes 50 fémanyagból készülhetnek, azonban ú. n. köpenyes huzalt is alkothatnak, mely magból és ezt körülvevő köpenyből áll. Nagy fontosságú, hogy a biztosíték egyik vége vagy magukon az aljzatkon- 55 taktusokon vagy közvetlenül e kontaktu­sok mellett végződjék, hogy az átolvadási követően az aljzat belsejében a bevezető­huzalból feszültség alatt álló csonkok vágy maradéltok ne adódjanak. Ezek go ugyanis ellenpólusokként hatva az ívkép­ződés szempontjából a legnagyobb ve­szélyt jelentik. Ha >a találmány szerinti lámpát és olyan ismert lámpát, amelynél olvadóbiz- §5 tosíték csupán az egyik árambevezetőhu­zalba van beépítve és melynél a másik árambevezetőhuzal szokásosan több 100 Mikron vastagságú és pl. rézből van, egy­mással ívképződés tekintetében összehá- 70 sonlítjuk, a következő eredményt kapjuk. A találmány szerinti lámpánál mind-

Next

/
Oldalképek
Tartalom