116487. lajstromszámú szabadalom • Eljárás természetes anyagok vagy mesterséges termékek nemesítésére

legítünk. A savanyú festékekkel szemben! affinitás a szulfosavcsoport jelenléte következtében csökkent, míg a bázisos festékekkel, pl. metilibolyával szembeni affini-5 tás feltűnően fokozódott. Az így kezelt gyapjú fokozott mértékben nedvesíthető és aránylag alacsony hőmérsékleten. igen mély árnyalatokban festhető. Ez azt mutatja, hogy a gyapjú talál-10 mányszerinti kezelésénél helyettesítés útján történő vegyi behatás és nemcsak a felület fizikai változása következik be. Hasonló, azonban gyengébb hatást érünk el, ha a propilenoxidszulfonsavas káliu-15 mot. glicidsavas káliummal helyettesítjük. 17. példa. Háncsmentesített nehezítetlen természetes selymet hasonló módon kezelünk, mint ahogy a 16. példában a gyapjút kezeltük. 20 A festés szempontjából az eredmény ugyanaz. A savanyú Festékekkel szembeni affinitás csökkent, míg a bázisos festékekkel szembeni felvevőképesség növekedett. 18. példa. Női ruhaanyagot, mely 50% gyapjút és 25 50% vi-zkozastapelrostot tartalmazó vegyes fonadékból áll, a klóroxipropilpiperidin átrendeződése útján keletkezett spirociklusos ammoniumsójának (mely a leírás elején közölt IV. képlet szerinti szerke-30 zeííí) 10%-os oldatával szobahőmésékleteu itatunk, 20 pere után kisajtolunk és 16 órán át 50 C'-on tartunk. Az így kezelt anyagnak, különösen a gyapjíikomponensnek, savanyú csoportokat tartalmazó fes-35 tékekkel, pl. alizarin direktkék A-val (lásd fentebb) orange II-vel (Schultz, 7. kiadás, I. kötet, 86. oldal), tiazinvörös R-el (lásd fentebb) és pegu-barnával (lásd fentebb) szembeni affinitása tekintélyesen megnő-40 vekedett. A foiialkomponenseket már aránylag alacsony hőmérsékleten fedhetjük, miáltal a textilanyagokat nagy mértékben kíméljük. 45 Ugyanezt a hatást érjük el, hogyha n piperedinszármazék helyett a ,8-kiórdietilaminból intramolekuláris alkilezés útján keletkező kvaterner ammoniumsót, mely a leírás elején közölt II. képlet szerinti 50 szerkezetű, alkalmazzuk. 19. példa. Szaruforgácsot 10 órán át zárt edédyben propilénoxid 10%-os vizes oldatával 60 C°-on melegítünk. A mosott és szárított forgácsok alizarindirektkék A-val (lásd 55 fentebb) mélyebben festődnek, mint a hasonló módon, de csak vízzel melegített szaru forgácsok. 20. példa. Timsóval kicserzett bőrt nedves állapot- 60 ban 8 órán át 50 C°-on etilénoxidtartalmú levegőben függesztünk fel. Az így kezelt bőr savanyú festékkel mélyebben festődik, mint a kezeletlen bőr. 21. példa. 65 (Keményítet kazeinből álló sajtolt lemezeket 10 órán át 30 C°-on 10%-os vizes propilenoxid oldatban tartunk. A kezelt darabok alapos kimosás után is savanyú festékekkel lényegesen mélyebben festőd- 70 nek meg, mint ugyanolyan hosszú ideig 30 C'-on vízbe helyezett lemezek. 22. példa. Gyapjút oxigén hatása ellen védőoldatkai, mely 3% maiinitot és 1% nátriumszulfitot 7& tartalmaz, szobahőmérsékleten itatunk, lecentrifugálunk és levegőoxigén kizárása mellett 15% propilénsznlíiddal 14 órán át 50 C°-on és 75% relatív gáznedve:s®ég mellet kezelünk. A propilénszulfidfölösleg el- go távolítása után az anyagot 10% jódmetillel való utánkezelósnek vetjük alá, mikor is feltehető, hogy szulfoniumcsoportok képződnek. A kezelt gyapjú savanyú festékekkel szemben erős affinitást mutat. 85 23. példa. 1.7 rész, gyapjút 0.5 rész brómetilgőzzel 1000 térfogatrész levegőben, 75% relatív levegőnedvesség mellett, 14 órán át 80 C°-on melegítünk. A külsőleg csak lényeg- 90 telemül megváltozott gyapjú semleges flottában alizarindirektkék A-t (lásd fentebb) vagy orange Il-t (lásd fentebb) (2—2%) sokkal erősebben vesz fel, mint az ugyanabban a flottában helyet foglaló nem ke- 95 zelt gyapjú. A festések mosásállóbbak, mint nem kezelt gyapjún kapott azonos mélységű festések. Hasonló festési különbségeket észlelünk akkor is, hogyha a gyap jút festés előtt szappanozzuk. 101 24. példa. 2% orange II-vel (lásd fentebb) festett gyapjút 16 órán át 50 C°-on és 75% relatív levegőnedvesség mellett jódetilgőzzel kezelünk. A festés mosásállósága jelentékenyen 10 megjavult. Hasonlóképpen gyapjún azofukszin G-val (Schultz, 7. kiadási, I. kötet,