116471. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és gép fonalak kezelésére, különösen műselyemfonalak folytonos előállítására

(49) tengelyre annak hosszirányában elesúsztathatóan félékéit (51) kapcsolórészszel működik együtt. Ez utóbbinak hornyos (52) nyaka van, amelynek hornyába 5 az (55) szabályozó könyökemelő egyik karjával összekötött (54) rúd (53) villája fogódzik. A 6. ábrán az (50, 51) kapcsolórészek egymással kapcsolatban vannak, úgy hogy a (49) tengely forog. A (49) ten-10 gely egyik végén lévő (56) lánckerék, az (57) lánc révén a konzolszerűen felerősített (5) motolla (59) tengelyén ülő (58) lánckerékkel kapcsolódik. Az elrendezés olyan, hogy az (5) motolla forgásánál a 15 fonal rajta csavarvonalakban halad a fonalat felvevő végétől a fonalat elbocsátó vége felé, vagyis a 6. ábrán jobbrólbalra. Ha az (55) könyökemelőt, a 6. ábrát, tekintve, az óramutató járásával egyező 20 irányban elforgatjuk, úgy a kapcsoló ki iktat és a motollája megáll. A (44) fejescsavar meglazításával és a (42) kar jobbraforgatásával a hajtófogaskerekek kapcsolata megszüntethető. A (39, 40, 45, 46) 25 fogaskerekek közül egynek vagy többnek más, eltérő nagyságú fogaskerékre való kicserélésével a (38) és (59) tengelyek forgássebességének viszonyát, sebességváltás céljából, tetszőlegesen változtathatjuk 30 A (23) tengelyen egymástól közökkel el választva, a különböző (5a, 5i) motollák számára való hajtószerkezetek vannak (7. ábra), melyek egymással egyenlőek. Ez okból elegendő, ha egyet írunk le. A (23^ 35 tengelyen a (38) tengellyel párhuzamos, rövid, vízsintes (62) tengelyen ülő (61) csavarkerékbe kapcsolódó (60) csavarkerék van. A (62) tengely (63) fogaskereke a (64, 65) fogaskerekeket hajtja, amelyek a 40 (40—45) fogaskerekeknek felelnek meg és. azokhoz hasonlóan, a hajtott (68) fogaskerékkel ellátott (67) tengely körül elforgatható (66) kivágásos (66) karra vannak szerelve. Itt is, a (63, 64, 65, 68) fogaskere-45 kek közül egynek vagy többnek más nagyságú fogaskerékre való kicserélésével. a (62) és (67) tengelyek forgássebességének viszonya tetszőlegesen változtatható. A (67) tengelyen a különböző egysé-50 gek megfelelő motolláinak hajtására való hajtószerkezetek foglalnak helyet. Egyegy ilyen hajtószerkezetnek pl. (70) csavarkereke van, mely a (72) tengelyen lazán forgatható (71) csavarkerékbe kap-55 csolódik, mimellett a (72) tengely, a (49) tengelyhez hasonlóan, (73) kapcsolójának a (74) könyökemelő révén való be- és ki kapcsolásával működésbe hozható, vagy működésen kívül helyezhető. A (72) tengely, a 3. és 4. ábrán látható módon, a fo- 60> naltároló motollák egyikét hajtja. A 3., 4. és 5. ábrákon a konzolszerűen felerősített motollának és működtető részeinek szerkezete és elrendezése látható. A működtető szerkezet a levehető (77) fe- 65-delű (76) fogaskerékházban van. E ház egyik falán a belső (78) ágyazó nyakak sorozata és ezekkel szemben a külső (79) ágyazó nyakak sora van. A (67) tengely a házon keresztülnyúlik és kiálló végei, a 70-(75) kapcsoló révén, a szomszédos tengelyszakaszok hasonló végeivel vannak összekötve. A (72) tengelyek az említett ágyazó nyakrészekben vannak ágyazva és vízszintes irányban futnak végig a házon, 75-melyen áthatolnak; így tehát a (70, 71) fogaskerekek, kapcsolórészek és működtetőrészek a házban vannak, amely kenőanyagtartályként működik. Az összes kikapcsolható hajtórészeknél hasonló szer- 80-kezetet alkalmaznak, ideértve a sorozat legfelsőbb motollájának a hajtószerkeztstét is, amelynél az ágyazó nyakrészek, a motollák tengelyének az ágyazásai helyett, a (49) közbenső hajtótengelyek 85-ágyazásai. A 3. és 5. ábrákon feltüntetett, konzolszerűen felerősített motolla egyik végén szabad, amennyiben a motollát csak egyik vége hordja. Ennélfogva a motollának 90' abban az irányban való forgatásánál, amelynél a fonal tekerületei a motolla hajtott végétől annak szabad vége felé haladnak, a fonalnak motolláról motol-Iára való átvitele lényegesen egyszerűbbé 95-válik, mert a tengelynek nincsen előálló nyúlványa és így a fonal sokkal könnyebben kezelhető, mint pl. oly motolláknál, amelyeknél a tengely áthatol a motollán és mindkét végén ágyazott. A motolla a 3. 100> ábrán feltüntetett jellegzetes foganatosítási alakjánál két (80), illetve (81) részből áll. A (80) rész koncentrikus résznek nevezhető, mert a (72) tengellyel koncentrikus, 105. rajta megerősített és vele együtt forog. Ez a rész lényegében hengeres test, amelynek kerületi részén egymással váltakozó (82) léceket és (83) hornyokat alkotó kivágások vannak a (72) tengelyre noékelt és a (86) alátét közbeiktatásával a tengely végére osavarolt (85) anya segítségével rögzített (84) hüvelyre szerelve. A motollának másik (81) része excentrikus résznek nevezhető, mert bár lényegi- 115. leg hengeralakú, tengelyével a (72) ten-