116417. lajstromszámú szabadalom • Folytonos feszültségszabályozó
nálatának az a hátránya, hogy elég tekintélyes rézmennyiséget kell alkalmazni, melyekben wattveszteség lép fel. Az 5—7. ábrákon az előbbiekkel azonos 5 jelzésekkel, néhány további példaképem kivitel van feltüntetve. Az 5. ábra szerinit az (o) tengely körül forgatható, változó keresztmetszetű gyűrűalakú (b) járomdarab az (el) és (e2) vasmagokhoz képest 10 váltakozva különböző nagyságú mágneses áramkörkeresztmetszettel állítható be. A 6. és 7. ábrákon az (r) gyűrű mozdulatlanul elhelyezett rövidrezárt meneteket jelent, mellyel a fluxusnak a (b), ilíll. (bl) 15 és (b2) gyűrűk egyik vagy másik részén való áthaladását akadályozzuk meg. A 6. ábrán az (fl, f2) tekercsek példaképen közös (f 12) tekerccsé eg\-esülnek. E két utóbbi megoldási példánál a külső (b), íi'JÍL 20 (bl, b2) gyűrűrész mozgatható, melyen még a (q) keresztmetszeti szűkületet is alkalmazzuk a mágneses ellenállás változtatására. A 6. ábra, az (r) menetektől eltekintve, a külső és belső vasmagrészek 25 elrendezése tekintetében tulaj donképen az 5. ábrabeli elrendezés megfordításának tekinthető,. Az (el, e2) vasmagrészek közül az ábrázolt helyzetben a fluxus túlnyomóan az (e2) vasmagrészen megy át. 30 A 8. ábra oly elrendezést tüntet fel, melynél a (sb) vasmag példaképen forgó, és — pl. a (C) csavarmenetes tengely forgatásával — haladó mozgást is végez. A példaképen felsorolt megoldásokon kí-35 vül természetesen még számos más megoldás is alkalmazható, melyeknél a részfeszültségek a mágneses ellenállásnak — légrés- vagy telílésválitoztatás, illetve rövidrezárt menetek működése folytán létre-40 jövő — változása következtében változnak. A fenti megoldásokban a két részfeszüllség (fl, f2) tekercsek feszültségeinek) fluxusai a 9. ábra kapcsolási vázlata szerint indukció útján hozzák létre a szabályozó 45 feszültséget, mely tekercsekből a 10. áhra szerint, amikor a szabályozás csak egyirányban történik, az egyik, pl. az (s2) elhagyható. A szabályozók feszültségszabályozáson 50 kívül boosterrel, illetve transzformátorral kombinálva a feszültség transzformálására is használhatók (pl. 220 volt érkező feszültséget 110 vagy 2 X 110 voltra átalakítva), készíthető azonban maga a sza-55 bályozó is Ú£y, hogy egyúttal a feszültség transzformálására is alkalmas. A 11. ábra pl. egy 220/2x110 voltos szabályozó kapcsolását mutatja, mely szerint a szabályozott feszültség pl. egy egyébként ismert, az (fl, f2) tekercseket tartó vasmagra al- 60 kalmazott (g) osztótekercselés középpontjából (vagy ha nem kétszer félfeszültséget veszünk, egy tetszőleges pontból) vezethető le az egyik vagy mindkét (V2') és (V2") feszültségű szélső vezetőhöz. 65 A 11. ábrán vázolt elrendezés helye Lt természetesen bármely más oly elrendezés is alkalmazható, amelynél pl. az (fl, f2) tekercsek fluxusát arra is felhasználjuk, hogy akár egy független tekercseléssel, 70 akár pedig a gerjesztőtekercseléssiel egy vagy több pontban egyesített tekercseléssel a feszültség nagyságát a szabályozáson kívül transzformátorszerűen állandóan is befolyásolja (pl, emelje vagy csökkentse). 75 Az elmozduló részt célszerű úgy alakítani. — pl. keresztmetszeté! változóan készíteni, — hogy a feszülIségvállozás az elmozdulással közel arányos legyen. A szabályozó természetesen közvetve — 80 transzformátoron keresztül — is használható a feszültség szabályozására. A leírt szabályozóknak hátránya, hogy a szélső helyzetektől eltekintve, mikor a fluxus lényegileg csak egyik vagy másik 85 mágneses körben tud létrejönni, a fluxusnak a közbülső helyzetekben való eloszlását az. elmozgó rész a két mágneses körben csak úgy befolyásolja, hogy az még a két mágneses kör terhelésétől is fi'vgg, 90 mert az áramtekercsen átfolyó áram. az illető kört mágnesezi, úgyhogy az áramtekercselésnek erős reakciója van, me'lv főleg a szabályozási középállásban érezhető. 95 Ez a hátrány elkerülhető, ha a mágneses köröket pl. úgy alakítjuk, hogy az elmozgó darab helyzete az egyes mágneses köröket átható fluxusok viszonyát megszabja és ezenfelül megakadályozzuk, hogy az áram- 100 tekercsek fluxusa a gerjesztőtekercseik] megkerülésével záródhassák. Ily megoldást tüntet fel a 12. ábra, ahol az (sl, s2) áramtekercseket tartó (el, e2) vasmagrészeket (1) légrés egymástól elválasztja, 105 úgyhogy az (sl, s2) tekercsek fluxusa a (b) mozgó rész elkerülésévei nem záródba tik. [Az (1) légrés helyett esetleg rövidrezárt menetek is alkalmazhatók.] A (b) mozgó rész az ábra síkjára merőleges 110 rövidrezárt menetek, vagy (v) vörösréz lemezek elhelyezésével úgy alakítható, hogy a fluxus áthaladása keresztirányban [a (3) nyíl irányában] megvan nehezítve. Ilymódon az áramtekercsek fluxusa a lég- 115 résnek a mozgó résszel való áthidalása esetében sem tud záródni. Hogy a fluxust az (f) tekercselés számára képződő két