116415. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szénhidrogéntermékek előállítására lepárolható széntartalmú anyagoknak hidrogénező gázokkal való kezelése utján

az alkalmazott hőmérsékleten stabií halogenidet képez. A képződött stabil lialogenir det nem használhatjuk olyan, vegyelütkénit, mely a hidrogénező folyamatnál esetleg 5 szükséges további halogénhidrogéiit szolgáltatna. A találmány tárgya különösen az említett eljárás javítása. A találmány tárgya főképen oly eljárás 10 létesítése, mely a forró gázalakú reakciótermékek kezelésekor képződött stabil lialogenid halogénjét a hidrogénező eljárásban való további felhasználására alkalmassá teszi. A találmány tárgya továbbá 15 lehetővé tenni azt, hogy az olajat, amelyet az alkalifém-vagy alkaíliföldfémvegyületnek szuszpenzió formájában való alkalmazására használtunk, ne kelljen elkülöníteni. A találmány szerint úgy járunk el, hogy 20 az említett hidrogénező eljárás forró gázalakú termékeinek alkalifém- vagy alkáli,földfémvegyülettel való kezelésekor képződött stabil halogenidet vízben oldható olyan szervetlen savval bontjuk meg, mely 25 alkalmas arra, hogy halogénhidrogciieket sóikból felszabadítson, vagy pedig a megbontást a fenti szervetlen savak ammomir umsóival végezzük, mikor is a (stabil) halogenid ammoniumhalogeniddé vagy ha-50 logénhidrogénné alakul át, melyet visszavisziink a hidrogénező folyamatba,, még pedig vagy a kiindulási széntartalmú anyagok betáplálásával együtt, vagy külön. Az említett szervetlen savakat vagy am-35 moniumsóikat rendszerint viz.es oldatok alakjában alkalmazzuk és a szabad szervetlen savakkal szemben rendszerint az ammoniumsók alkalmazását részesítjük előnyben, hogy a készüléknek a halogénéO hidrogének, különösen a klórhidrogén okozta korrodálását elkerüljük. A gyakorlatban célszerűen ammoniumsziilíátol vagy kénsavat alkalmazunk, rendszerint vizes oldatban. Foszforsavait vagy ammonium•45 foszfátot is alkalmazhatunk, azonbain utóbbiak alkalmazása a széntartalmú anyag fokozott roncsolásához vezethet. Ha az ammoniumsót vagy a szervetlen savat, pl. ammoniumszulfátot vagy kénsavat a meg-50 bontandó halogénvegyület meniiyisegével ekvivalens mennyiségben alkalmazzuk, jó halogén visszanyerési hányadot érünk el, azonban tökéletesebb visszanyerés céljából rendszerint tanácsos az ammoniumszulfá.55 tot vagy kénsavat vagy hasonlót, pl. az elméleti mennyiséghez képest kb. 5ü»/o feleslegben alkalmazni. A hidrogénező folyamathoz való további járulékos halogén adagolásának mértékét lecsökken,tettük tehát olya n mennyiségre, 6° mely megfelel a kiindulási anyagokban levő azon alkatrészek mennyiségének, melyek a hidrogénezési viszonyok mellett szilárd stabil halogenideket képeznek s melyeket a hamuval és az át nem alar

65 kult széntartalmú anyaggal, pl. szénnel együtt a rendszerből eltávolítunk. Ha a kiindulási széntartalmú anyag, pl. Benitley-szén olyan alkatrészeket tartalmaz, melyek a hidrogénezés folyamán halogén- 70 hidrogéneket fejlesztenek, úgy a járulékos halogénadagolás mértékét még tovább csökkenthetjük. A stabil halogenideket nem kelll elválasztani az olajtól, melyet az alkalmazott! 75 alkalifém- vagy alkalitö'ldfémvegy illetek szuszpeiidá,lására használtunk, vagv ezen vegyületek feleslegétől az ammoniumszulíá,t vagy kénsav vizes oldatával való kezelés előtt. 80 Hasonlóképen nem szükséges az amraüniuinszulfátoildattal vagy kénsavoldattal való kezelésnél keletkezett alkalifém- vagy alkaliföldíémszulfátol az ammoniumliaíogenidtől vagv a szabad halogénhidrogéntői 85 elválasztani, mielőtt ezeket a hidrogénezőedénybe vinnők. Nem kell a vizet sem elkülöníteni, bár a készülék korrodálásának elkerülése céljából biztonságosabb, lia ezt mégis megtesszük, mert azokat a, vízmeny- 90 nyiségeket, amelyeket korrozió előidézésének veszélye nélkül megtűrhetünk, nem lehet mindig könnyen mánden egyes esetben teljes pontossággal megállapítani. A képződött szulfát nem befolyásolja ká- 95 rosan a hidrogénezési reakciót és végül eltávozik a rendszerből a hamuval és a roncsoló hidrogénezés egyib szilárd maradékaival — oly folyam átoknál, ahol ilyenek képződnek. Egyes esetekbem azon- 100 ban, pl. ha hamut és maradékokait nem távolítunk el a hidrogénező rendszerből, kívánatosnak mutatkozhat az aimmoniumhalogenidet vagy halogénhidrogént, pl. desztillálással elkülöníteni. 105 Ha az alkalifém- vagy alkaliföldfémvegyületet feleslegben alkalmazzuk, ahhoz a mennyiséghez képest, mely a forró gázalakú reakciótermékekben foglalt halogenhidrogénnel való reakcióhoz szükséges, 110 úgy célszerű, ha az ammoniumszulfát vizes oldata ínég elegendő mennyiségű szabad kénsavat tartalmaz az említett vegyület feleslegének szulfáttá való átalakításához. A találmány szerinti eljárásnak ebben 115 vagy egyéb fázisaiban alkalmazott kénsavat oly savanyú iszap alakjában adagolhat-