116406. lajstromszámú szabadalom • Sugárzásmentes szuperheterodin vevőberendezés
MAGYAR KIRÁLYI #SHJ3J| SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 116406. SZÁM. Vll/j. OSZTÁLY. — L. 7033. ALAPSZÁM. Sugárzásmentes szuperheterodin vevőberendezés. Radioaktieug-esellschaft D. S. Loewe cég1 Berlin-Stegrlitz. A bejelentés napja 1936. évi március hó 10-ike. Németországi elsőbbsége 1935. évi március hó 12-ike. A találmány célja szuperheterodin vevők oszcillátorkisugárzásának kiküszöbölése, különösen oly vevőknél, melyek rövidhullámon, vagy ultrarövidhullámon dol-5 goznak. Ilyfajta vevőknél fokozott kisugárzási veszély azért áll fenin, mert már egy árnyékolórácson áthatoló csatolókapacitás egy keverőcső két elektródája között elegendő ahhoz, hogy az antenma és az os-10 cillátor között zavaró csatolást idézzen elő. Vegyük alapul az 1. ábra szerinti keverőhexoda kapcsolást, mimellett közömbös az, hogy az oscillátor rendszer ugyanabba a burába van-e beépítve, mint a 15 keverőhexoda, vagy külön oscillátorrenaszert alkalmazunk. (1) antenna igen kis, kb. 1 cm.-es (2) kondenzátoron át van a (4) keverőhexoda (3) vevőrácsával összekötve, mely hexodának (5) katódja földelt. 20 A (6) árnyékolórács arra való, hogy a (3) vezérlőrács és a (7) rezgőrács közötti csatolást megszüntesse. (31) az ainód, (32) árnyékolórács (7) rezgőrács és (31) ainód között. E (7) rezgőrács összeköttetésben áll 25 egy (8) trióda (12) rácsával vagy ' (30) anódjával. A trióda, melynek (9) katódja ugyancsak földelt, (10, 11) rezgőkörrel állítja elő a helyi rezgést. E helyi rezgés az adóból érkező rezgésekkel egymásrahelye-30 ződik Az érkező és a helyileg gerjesztett rezgések közötti frekveneia'különbség következtében a keverőcső anódkörében közbenső frekvenciájú rezgések állnak elő, melyek példaképen egy; csatlakoztatandó 35 közbenső frekvenciájú erősítőhöz vezethet tők hozzá. A találmány szerint a (8) oscillátor, mely a helyi rezgéseket állítja elő, kapcsolását úgy választjuk, hogy a (7) elektródának a (4) keverőhexodávai csatolt rezgőfeszültségéhez mindig jelen 40 van még egy oly kis rezgőfeszültség, melynek 180°-kal eltolt fázisa van az előbbihez képest. Igen rövid hullámoknál e szükséges ellenfázisú segédrezgést legegyszerűbben kapacitivan csatolt h áram p ontkap cxo- 45. lássál, azaz oly feszültségosztókapcsolással, melynél az egyes kapacitásokon előálló f eszültségesés határozza meg e trióda egyes elektródjainak a potenciálját kapjuk. A csatodókonderazátorok ily kapcsolásnál 50 a felépítésnek, ill. a csőtalpnak (13) és (14) kapacitásaiból állanak. Igen nagy frekvenciáknál e kondenzátorok vezetőképessége felülmúlja az összes többi levezetéseket, úgyhogy a szükséges, pontosan 180°-os 55 fáziseltolás annál inkább van teljesítve, mennél nagyobb a frekvencia. Az anód- és rácskör közötti etUenfázismak még különösen kedvez a (15) ainódfeszültség-tápvezetéknek a (11) rezgőtekercs tekercs köze- 60> pére való ráhelyezése, A bejelentő megfigyelései szerint ilyfajta keverőhexodák káros, kisugárzása elsősorban a (3) vevőrács és a (7) modulálórács közötti kapacitástól függ. E kapacitást a 65 földelt (6) árnyékolórács csökkenti és gyakorlatilag csak kb. 0,1 cm. nagyságú. E kis érték dacára az igen nagy frekvenciák folytán mégis—7 m hosszúságú ultrarövid hullámoknál a kapacítív ellenállás csaik 70 35.000 ohmot tesz ki, az (1) antenna megnövelésével erősen növekedő sajátsugárzás jön létre. A találmány szerinti megoldás abban áll, hogy egy (6) árnyékolórács helyett két 75. ilyet alkalmazunk [(6) és (6') az ábrán}.
