116404. lajstromszámú szabadalom • Eljárás fenoloknak és egyéb kisérőanyagoknak kivonására vizes folyadékokból

MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZA BADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 116404. SZÁM. XXI/b. (IV/i., Il/e.) OSZTÁLY. — F. 7629. ALAPSZÁM. Eljárás fenoloknak és egyéb kisérőanyagoknak kivonására vizes folyadékokból. I. G. Farlbeuindustrie Aktieng-esellschaft cégr Frankfurt a/M. A bejelentés napja 1936. évi január hó 16-ika. Különböző eredetű, vizekben oldott szerves anyagoknak, pl. fenoloknak kivonására e vizekből, ismeretes oly eljárás, melynek értelmében ezeket a vizeket szilárd adszor-5 beáló szerekkel, mint pl. aktív szénnel való kezelésneik vetik alá és azután az így adszorbeált kisérőanyagokat szerves oldószerekkel, pl. benzollal, az adszorbeáló szerből újra extraháljuk, miután az ad-10 szorbeáló tartályból a vizet az oldószerrel való felülrétegezés útján kiszorítottuík. Az extrahálás befejezése után az oldóiszert az aktív szénből vízgőzzel távolítják el és desztillálással nyerik újból vissza. 15 Azt találtuk, hogy hasonlíthatatlanul kedvezőbb hatásokat érhetünk el, ha az eddig szokásos oldószerek, mint pl. benzol, szénkéneg, benzol-alkohol-elegyek stb. helyett cseppfolyós ammóniát használunk. 20 Ammóniának fenolok extrahálószeréiil, pl. vízmentes olajoknak semleges olajokká és fenolokká való szétbontására való használata már ismeretes. Ezzel szemben a találmány szerinti eljárás folyékony ammó-25 niánaik fenolokkal és vízzel terhelt adszorpciós szerekből történő fenolkinyeréshez való alkalmazására vonatkozik. E célból pl. a következőképen járunk el: A pl. aktív szénnel megtöltött adszor-30 beáló tartányokat mindenekelőtt ismeretes módon telítjük, amennyiben rajtuk alulról felfelé olyan vizet áramoltatunk át, mely fenolokat vagy más kísérőanyagokat is tartalmaz. Célszerű, 'ha emellett 35 úgy járunk el, hogy két vagy több egymással sorbakapcsolt adszorbeálótartánynyal dolgozunk. Ekkor ugyanis a víz átaramlási sebességének megfelelő megválasztásával elérhetjük, hogy az adszorbeáló szer az első a d s z o rbe álé tartán yban 40 messzemenőleg kimerül, illetve telítődik, míg a másik adszorbeáló tartányon való átáramlása után abból a víz a fentemlített kísérőanyag'cktól gyakorlatilag már mentesen távozik. Az adszorbeáló szer kellő 45 telítése után az első adszorbeáló tartányba való vízibeáramlást megszakítjuk és e tartányból a bennelevő vizet kiürítjük. E víznek a tartányból való kiszorítására mindenféle gázt vagy gázelegyet használ- 50 hatunk, megjegyezzük azonban, hogy levegő használata nem ajánlatos, bár az eljárás foganatosítását nem teszi lehetetlenné. A víznek az adszorbeáló tartányból való 55 kiszorítását célszerűen ammóniagázzal foganatosítjuk, melyet abból a folyékony ammóniakészletből veszünk, melyre az eljárás tová'bbi foganatosítása céljából szükségünk van. Meglepő módon kiderült 60 ugyanis, hogy ilymódon az adszorbeáló tartány víztartalmának legnagyobb része e tartányból ammónia felvétele nélkül távozik. Adszorbeált ammónia tartalma csak annak a víznek van, mely a tartány ki- 65 ürítésének vége felé távozik a tartányból. Ezt a vizet célszerűen külön fogjuk fel, míg az előzőleg kiszorított vizet újból a nyersvízhez vezetjük. A víznek az adszorbeáló tartányból való kiszorítása után köz. 70 vetlenül a még nedves adszorbeálószernek az adszorbeáló tartányban történő, az adszorbeált kísérőanyagok extrahálását célzó, cseppfolyós ammóniával foganatosított ke-