116395. lajstromszámú szabadalom • Villamos kisütőcső
MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BIRŐSÁ6 SZABADALMI LEÍRÁS 116395. SZÁM.. Vll/d. OSZTÁLY. — P. 8542. ALAPSZÁM. Villamos kisütó'cső. N. Y. Philips' Gloeilampenfabrieken cég- Eindhovenben (Hollandia). A bejelentés napja 1935. évi július hó 16-ika. Németországi elsőbbsége 1934. évi augusztus hó 8-ika. A találmány villamos kisiitőcső. Az utóbbi években arra törekedtek, hogy a vevőkészülékek méreteit lehetőleg csökkentsék. Emellett a kisütőcsövek mé-5 reteit is megfelelően csökkenteni kellett. Minthogy azonban az újabb csövek több elektródát tartalmaztak, méreteiket nemcsak hogy nem lehetett csökkenteni, hanem a bevezető- és támasztódrótok közötti 10 elégséges szigetelés elérésére a csőméreteket még növelni is kellett. Ez utóbbi hátrány kiküszöbölésére javasolták már a szokásos lapítás helyett ,másfajtájú, pl. kerek beforrasztási hely 15 alkalmazását, hogy az elektródabevezetések közötti szigetelést fenntartsák. Emellett a méretek nem voltak nagyobbak a iszokásos cső méreteinél, annak ellenére, hogy a támasztó- és bevezetődrótok szá-20 mát növelni lehetett. A csőméreteket azonban ily módon sem lehetett, jelentékenyen csökkenteni. Másrészt igen rövid hullámok létesítésére ismeretesek voltak már oly kisméretű 25 csövek szerkezete, melyeknél a bevezetődrótokat a bura más-más helyén vezették át. Ily csöveket tömeggyártással nehéz előállítani, mert teljesen eltérnek a szokásos csőalaktól. Az elektródarendszert ek-80 kor a bura közepén helyezték el. Azt találtuk, hogy igen kis csőméreteket, valamint egyúttal jó szigetelést is kaphatunk, iha lényegileg kerek beforrasztási helyű csőnél a találmány szerint 35 az elektródarendszert legalább részben az evakuáló csőbe sülyesztjük. A találmány szerinti cső ekként rendkívül kis méreteket kaphat anélkül, hogy a bevezető drótok beforrasztása és a bura leforrasztása alkalmával különös nehézségek mutatkoz- 40 nának. A találmány egyik előnyös foganatosítási alakja szerint a bevezetődrótokat és a támasztódrótokat két üvegcsövecske közé helyezzük, majd ezekkel összeforrasztjuk. 45 A belső csövecskét ekkor egyúttal a cső evakuálására is hasznosíthatjuk, a külső csövecskét pedig szokásosan oly tányércsövecskévé alakíthatjuk, melyhez később a cső buráját forrasztjuk. so Ily csövek igen kedvező tulajdonságúak az elektróda-kapacitás, valamnit az elektródarendszer merevsége tekintetében és ennek folytán különösen alkalmasak nagyfrekvenciás erősítőcsöveknek, vagy 55 .pedig detektorcsöveiknek. A találmányt még részletesebben a rajzon látható foganatosítási példája kapcsán magyarázzuk meg. A rajzon látható egyenirányító elek- 60 irodarendszere (1) anódából és (2) katódából áll. Az elektródákat a két (3) csillámtárcsa központosítja. A (4, 5) bevezető-, illetve támasztódrótokat a (6) és (7) csövecskék segélyével vákuummal szemben 65 tömítően forrasztjuk be. Az elektródarendszer egyik oldalát az alsó (3) csillámlemez központosítja a (6) evakuálócsőben. A cső evakuálását követően a (6) evakuálócsövecskét (8)-nál leforrasztjuk. 70 Az anóda átmérője pl. 1.5—2 mm, a hossza pedig kb. 8 mm (6) szokásos evakuálócsövecske, melynek átmérője kb. 5 mm. így tehát oly csövet kapunk, melynek külső meretei kb. 1.5X2 cm. 75