116388. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kétszeres vagy többszörös csavarvonalalakú wolframizzótestek előállítására

magféminennyiség rohamosan emelkedik, alacsonyabb hőfokokon hosszabb ideig, szabad csak az izzitást folytatnunk. A hőkezelés hőfokát azonos wolfram-alap-5 anyagnál elsősorban a wolframdrót átmérője szabja meg, mert minél vastagabb a drót, annál magasabb hőfokon kell a tekercset a kedvező kristályszerkezet kialakítása céljából kihevítenünk. 10 Fentiek értelmében a helyes hőkezelést bármikor módunkban van megállapítani. Esetleg úgy is járhatunk el, hogy a magokon való hőkezelést olyan hőfokokon és annyi ideig folytatjuk, hogy a mag-15 fémfelvétel kisebb legyen mint 0.4% és a további hőkezelést a magok eltávolítása, pl. kioldása után még folytatjuk. Jó eredményt érünk el iákkor is, ha a hőkezelést olyan hőfokokon ós annyi ideig folytat-20 juk, hogy a magfémfevó t el a megengedhető mértéket túlhaladja, de az izzótesteket a magok kioldása után még fehérizzáson, azaz kb. 2300 C° fölötti hőmérsékleten nitrogénmentes térben, pl. hidro-25 génatmoszférában vagy vákuumban utólag kiizzítjuk, amivel a magfém egy részét az izzótest felületéről eltávolítjuk, úgy hogy a nitrogént tartalmazó lámpába való beépítése után zavaró reakció már 30 nem lép fel. Ez az eljárás különösen igen vastag drótból áll. izzótestek esetén alkalmazható sikerrel. A fentiekhez hasonló viszonyok állanak elő, ha a wolframdrótot nem a magként 35 legcélszerűbben molibdénre, hanem olyan más hőálló fémre, mint pl. tantalra vagy zirkoniumra tekercseljük, mely a nitrogénnel magas hőfokon szintén reakcióba lép. A hőkezelést ezen esetekben is a fen-40 tiek figyelembevételével kéli végezni. Tantalból vagy zirkoniumból való magokat a kész izzótestből fluorh idrogénsavval oldhatunk ki. Előnyös az is, ha a magokra, pl. molib-45 dénmagokra, tekercselt izzótestek hőkezelését, különösen abban az esetben, ha az magas, 1550 C° feletti hőfokokon történik, oly atmoszférában végezzük, mely nitrogént nem tartalmaz, tehát pl. hidro-50 génben vagy nemesgázban, mert különben mér a hőkezelés tartama alatt is molibdénnitrid keletkezik, illetve diffundál be a woMramdrót belsejébe. Ezenkívül nitrogéntartalmú atmoszférában való he-55 vítésnél nehézségeket okozhat az a körülmény is, hogy a nitrides maganyagnak a wolframtekercsből történő utólagos kioldása az eddig ismeretes oldószerekkel csak sok nóhézséggel, illetve igen lassan végezhető el. Azt találtuk azonban, hogy 60 ilyen esetekben a mag kioldását az oldószerekhez hozzáadott higannyal, illetve higanyvegyületekkel igen lényegesen gyorsíthatjuk, amennyiben ezek az oldódási műveletet, főleg molibdén esetében, 65 előnyösen befolyásolják, valószínűleg katalizálják, anélkül azonban, hogy a wolframot is megtámadnák. Nitrogéntartalmú atmoszférában, pl. 75% nitrogén és 25% hidrogén ©legyében való hevítés 70 azért lehet üzemi szempontból előnyös, mert az ilyen gázelegy ol'csó és nem robbanékony. Nagyikristályszerkezetre vezető alapanyagú wolframdrótok esetén, melyek pl. 75 a rekri|setalizációnál megfelelő gőznyomást kifejtő hézagokat tartalmaznak, a tekercseknek a magokon való hőkezeléséra legjobb eredmények elérése céljából tapasztalataink szerint igen magas (1600— 80 2000 C°) hőmérsékleteken kell végezni, anélkül azonban, hogy a hőkezelés folyamata alatt ezek rekrisztallizációs hőmérsékletét már el kellene érnünk, vagy túl kellene lépnünk. Ily magas hőfokokon a 85 magok anyagának, pl. a molibdénnek, a wolframba történő diffúziója miár meglehetős gyorsan megy végbe, lígy hogy az izzítási időnek, a drót vastagságától függően, 1—5 percet rendszerint nem szabad 90 túlhaladnia. Azt találtuk azonban, hogy ez az idő a hőkezelés folyamán a drótban lefolytatandó kedvező szerkezetbeli átalakulások céljára teljesen elégséges. A feltekercseléskori belső feszültségek- 95 nek az izzótest anyagából való kiküszöbölése természetesen 1450 C°-nál alacsonyabb hőfokokon is elérhető. Minthogy azonban ehhez alacsonyabb hőmérséklet mellett hosszabb idő szükséges, mely alatt íoo az izzótest már káros mennyiségű magfémet, vesz fel, tapasztalataink szerint célszerűbb, ha ezt a hőkezelést szintén magasabb hőmérsékleten végzett rövidebb ideig tartó hevítéssel foganatosítjuk, mert 105 ekkor aránytalanul rövidebb idő alatt végezhető- így pl. kb. 0.025 mm vastag wolframdrótból készült kettős csavarvonialalakú izzótest molibdénimagra történő feltekereselésekori belső feszültségeinek no megszűntetésére 1300 C°-on való 1 órás izzítás elegendő, de ez a'latt a wolframdrót a magokból már annyi molibdént vesz fel, hogy az így készült izzótest nitrogéntartalmú gázatmoszférában való 115 használatakor nem alaktartó. Mindezek