116361. lajstromszámú szabadalom • Üreges építőkő

MAGTÁR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 116361. SZÁM. VlII/a. OSZTÁLY. — JB. 13120. ALAPSZÁM. Üreges építőkő. Baktay József építőmester, Budapest. A bejelentés napja 1935. évi július hó 8-ika. A találmány célja: a talajnedvesség, ennek folytán a falban keletkező ártalmas savak elleni védekezés, hő és hangszigetelés, a falak anyagszükségletének és súlyának 5 csökkentése s az ebből adódó építési költség megtakarítása. A találmány szerinti üreges építőkő szerkezetéből adódik, hogy az abból épített falak belsejében, amellett, hogy a falazat 10 szerves egészet alkot, összefüggő légtér és így légmozgás keletkezik. A találmánynak egyik megoldási módja szerint a falazatok külső felülete, különösen a földszinti padlóvonal alatt (pince 15 alagsor), ahol az időjárás, talajnedvesség vagy savak támadják a falai; teljesen műkőből, a belső falfelület pedig legalább 80°/o-ig égetett agyagtéglából készíthető. Ennek műszaki és fizikai előnye ismeretes. 20 Itt tehát a találmány szerinti építőkő a statikai követelményeknek megfelelően; vasbetétes betonból készíthető úgy, hogy a betonba a kő felső-külső és alsó-külső éleitől számítva 12 m/m-re a terhelési 25 igénybevételnek megfelelően vasbetét helyezendő. A találmány szerinti építőkőből emelt felmenő falaknál, ha annak külső falfelületét is vakolattal látjuk el, a kő anyaga 30 lehet égetett agyag, amit a téglagyárak egyszerűen szalagsajtóval állíthatnak elő. A mellékelt rajzon az 1., 2., 3., 4, ábrák a találmány szerinti építőkőnek négyféle rendszerét, az 35 5., 6., 7., 8., 9., 10., 11., 12. ábrák pedig az abból előállítható falkötéseket ismerteti. A mellékelt rajzon feltüntetett találmány szerinti építőkőnek alaprajzi alakját egy egyenszárú háromszög határozza meg oly- 40 képen, hogy a háromszög csúcsrészeinél a falhossz irányára merőlegesen letompított, illetőleg a falhossz irányára merőleges felületek vannak, melyekkel az építőkövek egymáshoz, illetve az üreges falazásnál a 45 hézag határoló téglákhoz csatlakoznak. Az 1. ábrán feltüntetett építőkő, vasbetétes öntött vagy csömöszölt betonból kézi vagy gépierővel, az építés, helyén is előállítható. A 2. ábrán feltüntetett építőkő 50 égetett agyagból, sok lyukkal, sejttéglaszenien készül. A 3. ábrán feltüntetett építőkő külső méreteiben egyezik az előbbiekkel, de belső nagy üreg nélkül, sejttéglaszerűen. sok lyukkal készül és az erősebben igénybe 55 vett I1/2 tégla méretű vastag falak készítésénél alkalmazható. A 4. ábrán feltüntetett építőkő alkalmazása esetén az érintkezési felületek falhossz irányú előrenyújtása révén üregek keletkeznek. Az 5. áb- 60 rán feltüntetett falkötési módnál a fal külső síkjában egyszerű vagy vasibetétes betonkő, a belső síkban élére állított égetett agyagtégla van közbeiktatva. A 6. ábrán feltüntetett falkötési mód ugyanaz, mint 5. 65 ábrán ábrázolt, de itt az ürqges kő égetett agyagból van és a fal azait kötéseinek belső oldala látható. A 7. ábrán feltüntetett falkötési módot, kisebb terhelésű lakáselválasztó falaknál alkalmazzák hő- és hang- 70 szigetelése céljából. A 8. ábrán feltüntetett falkötési mód ugyanolyan, mint az előbbi, de sok lyukú agyagtégla felhasználásával. A 9. ábrán feltüntetett) falkötés erősebben igénybevett falazatoknál, soklyukú égetett 75 agyagból készül. A falaikban egyik oldalon