116329. lajstromszámú szabadalom • Izzókatóda, főleg távolbalátás céljaira való Braun-féle csövekhez
Megjelent 19.37. évi május hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI ^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 116329. SZÁM VlI/j. OSZTÁLY. — F. 7468. ALAPSZÁM. Izzókatóda főleg távolbalátás céljaira való Braun-féle csövekhez. Fernseh A.-G. cég1 Berlin-Zehlendorfbaii. A. bejelentés napja 1935. évi július hó 3-ika. Németországi elsőbbsége 1934. évi július hó 3-ika. A találmány főleg távolbalátás céljaira alkalmas Braun-féle csövek izzókatódájának különleges megoldási alakja. Eddig a katódákat többnyire ú. n. hajtű-5 katódák alakjában készítették, amelyeknél az elektronkibocsátás a katóda meghajlított részén ment végbe. Ennek az ismert katóda-alafcnak egyszerűsége és a. fűtés nagy hatásfoka az előnye. Viszont 10 e katóda hátránya az elektronkiboesátó felület igen kis terjedelme ós mindenekelőtt a forgási szimmetria hiánya. Utóbbinak az a következménye, hogy az elektronsiugárban az intenzitás-elosztás meg-15 felelően egyenlőtlen, sőt gyakran két külön álló elektronsugár is keletkezik. Már megkísérelték ezeket a hátrányokat közvetlenül vagy közvetve fűtött nagyfelületű katódákkal elkerülni, am e-20 lyeknek elektronkibocsátó felülete a sugár irányára merőleges elhelyezésű. Azonban azt találták, hogy a képpont megkívánt kis terjedelmének az elérésére az elektronkiboesátó felület kihasznált részét 25 annyira korlátozni kell, hogy a hasznos anódaáram nem lesz nagyobb, mint a hajtűkatódánál. Azt találtuk továbbá, hogy Welinelt-hengerrel történő vezérlésnél az anódaáram mintegy négyzetes1 30 függvénye a Wehnelt-henger potenciáljának, minthogy a Wehnelt-henger feszültsége nemcsak az elektronokat kibocsátó felület előtt lévő mező erősségét, hanem magának az elektronkibocsájtó felületnek 35 a nagyságát is megváltoztatja. Az anódaáramnak ez a négyzetes függése a Wehnelt-henger feszültségétől azonban nem kívánatos, minthogy az elektronsugár megvilágításának pontos vezérlése lineáris összefüggést követel meg. Más- 40 részt, ha az elektronokat kibocsátó felületet csökkentjük, akkor a szükséges élettartam elérésére az anódaáramot mint már említettük, megfelelő kis értéken keíll tartani. Különben mindkét katódaalafcnak az a további lényeges hátránya, hogy az elektronnyaláb nagymértékben széthajló. Ezért kénytelenek vagyunk az anódaáram lényeges részeit ernyővel kirekesz- 50 teni, ami szintén a cső áramkihasználását csökkenti. A találmány értelmében ezeket a hátrányokat úgy kerüljük el, hogy a katódafelüleitet gömb-, illetve gömbsüveg aila- 55 kúra készítjük. A kísérletek azt mutatják, hogy az ilyen alakú katódáknál az elektronokat kibocsátó felület nagymértékben független a Wehnelt-feszültségtől és csak kismértékben széthajló elektronsugár- 60 nyalábot kapunk, amely ezenfelül a hajtűkat ódával ellentétben teljesen részarányos forgástest. A találmány megvalósításánál mármost megállapítottuk, hogy a gömbalakú kató- 65 dát előnyösen úgy állíthatjuk elő, hogy két drótot, illetve hajtűkatóda csúcsát, pl. fujtatólángban oly módon olvasztjuk öszsze, hogy az olvadók gömbalakú csepp alakját vegye fel, amelynek átmérőjét az 70 olvasztó-eljárás szabályozásával szabjuk meg. A katóda anyagául az eddig is szokásos katóda-anyagot pl. platinát vaigy platina-nikkelt használunk. Az ilymódon előállított izzókatódának, melynek gömb- 75 alakú része közvetett fűtésű, mintegy
