116323. lajstromszámú szabadalom • Eljárás mesterséges gyanták előállítására

SZABADALiMI LEI RAS 116323. SZÁM. IV ll I. OSZTÁLY. B. ISSfiS. ALAPSZÁM. Eljárás mesterséges gyanták előállítására. Bolgár László vegyész, Budapest. A bejelentés napja 1936. évi március hó 18-ika. I'-mert tény, hogy a formaldehid sok organikus anyaggal, így például fenollal karbamiddai, acet ónnal katalizátorok jelenlétében kondenzálva műgyantát szol-5 gáltat. Műgyantáknál jobb és olcsóbb teranóket a találmány szerinti eljárással akként készíthetünk, hogy a gyantásítás alapanyagait, úgymint fenolt, karbamidoL lés aeetont lúgfeatalizátor jelenlétében 10 formaldehiddal oly hőfokon kondenzálunk, hogy még ne az ismert műgyanták képződjenek, (hanem a vízoldlható közbeeső termékek, úgymint dimetilolfenol, dimetilol aceton, vagy dime t i 1 olkarbamid. 15 Pl. NH—CH,-0H I /: CO :/ NH—CH2

—OH E termékeket vagy az eddig ismert eljárások valamelyikével készítjük, melyeknél rendesen a lúgban oldott termé-20 keik 2—3 napi hidegben való állás közben kondenzálódnak, vagy jobban úgy készíthetjük őket, hogy a nyersanyagok meleg keverékét kervés lúgos katalizátorral az előbb jelzett metilolvegyiileteikké 25 kondenzáljuk. Ismert mietilol vegyületek közül osiak 'a nehezen vízmentesíthető dini e t ilolka rbami d képes kis mennyiségű gavkatalizátor hatására préselési célokra alkalmias műgyantát szolgáltatni. 80 Jelen eljárás szerint azonban, ha e metilol-vegyiiletók keverékére savkatalizátor hat, úgy a keverék gyorsan új műgyantatípuSiSá kondenzál, mely savkatalizátorokkal is gyorsan és jól keményíthető. így lehetővé válik, hogy például a 35 dimetilolacetont, mely lúgokkal sötétbarna műgyantákat szolgáltat és savkatalizátorral egyáltalán nem keményíthető, dimetilolkarbamiddal, vagy analóg fenolszármazékkal kondenzálva egy sav- 40 katalizátorokkal keményíthető és teljesen színtelen, víztiszta üivegszerű műgyanta előállítására alkalmassá teszi. Ha tethát metilol származékok keverékét s a vk a t a 1 izátorral kondenzáljuk, a ka- 45 pott termék lényeges előnyöket mutat fel. Előnye a fenolgyantákkal szemben világosabb színe, az acetongyantá'kkal szemben lényegesen nagyobb vízállósága, az eddigi sárga szín helyett a teljes szinte- 5(> lensége és az, eddiginél lényegesen könynyebb préselhetősége és végül a karbamidgyantákkal szemben olcsóbb ára éi nagyobb vízállóságán Juvül azon fontos körülmény is, hogy víztelenítése nem jár 55 a (koaguláció) megalvadás állandó veszélyével. Mind e tényeiken felül nagyon fontos még az a körülmény, hogy míg eddig a fenolgyanták ós az aoe ton gyanták csak 60 lúgkatalizátor jelenlétében voltak koagulálhatók, azaz nem olvadó és nem oldható „C" állapotba átvihetők, addig e kombinációs gyanták savk ateili zá tor ral iskömynyen „C" állapotba vihetők át, ami lénye- 65 ges előny, mert a lúgkatal i zátoirok mindig <iOkkal sötétebb színű terméket szolgáltatnak, mint a savkatalizátorok. Célszerű e kombinált gyanták előállításakor a met i lol te rmékeket molekul'a sú- 70 lyuk arányában alkalmazni, de termesze-