116318. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés vasúti talpfaágyak tömörítésére

don, kb. a talpfák alsó éléig eltávolítjuk, majd a kavicságy tömörítése utáni a talp­fák közötti tereket kavicsanyaggal újból kitöltjük. Az újbóli kitöltést az 1. ábrán ő (i)-vel jelöltük. Általában elegendő lesz, ha minden sín­száltól kétoldalt egy-egy (e) éket verünk be két-két talpfa közé (2. ábra); termé­szetes azonban, hogy két-két talpfa közé, 10 egymás mellett vagy egymás mögött, kettő­nél több éket is verhetünk. A találmány szerinti eljárás kiviteléhez egy ék és egy ehhez tartozó beverőberen­dezés is elegendő, célszerűen azonban leg-15 alább két ékkel és beverő berendezéssel dolgozunk, mely ékeket ekkor egy-egy talp­fától kétoldalt verjük be. Ha nem áll ren­delkezésre annyi ék és beverő berendezés, hogy egyidejűleg egy sínszáltól kétoldalt 20 verhessünk be éket, akkor — célszerűen — úgy járunk el, hogy előbb a sín belső és csak azután külső oldalán verjük be az éket, ill. ékeket. Ennek eredményeként a talpfák szabad végei alatt tömörül leg-25 jobban a kavicságy. Tudvalevőleg igen kívánatos a talpfa­végek szoros felfekvése, mert különben a talpfák «nyargalnak®, ami nem kívánatos. « Ha a kavicságyat nehezen lehet tömö-30 ríleni vagy pedig' az ékek beverése nehéz­ségekkel jár, akkor — célszerűen — úgy járunk el, hogy előbb vékony, pl. 6 cm vastag, majd ugyanazon a helyen vas­tagabb, pl. 12 cm-es éket verünk be. Két, 35 különböző vastagságú ékkel az eljárás már jól foganatosítható; az ékeket ekkor min­dig egy talpfától kétoldalt verjük be. Hogy a szélesebb illeszlőtalpfák alatt a kavicságyai ugyanolyan mértékben "lö-40 mörítsük, mint a rendes talpfák alatt, az illesztő talpfáktól kétoldalt még vastagabb éket verhetünk be, mely ék még asszim­metriás is lehet, úgyhogy a kavicsanya­got rendkívül erősen az illesztő talpfák 45 alá nyomja, míg a következő keskeny talpfa alatt nem lép fel szokatlan nagy­fokú tömörítés. Hosszabb sínszakaszok kavicságyainaik kezeléséhez, célszerűen, az ékek és be-50 verőszerkezetek egész sorát rendezzük el a síneken járó kocsin. Ekkor mindig az egész éksorozatot egyszerre verjük be. Az­után a kocsit előre toljuk annyira, hogy a hátsó ék lép a mellső ék helyébe, ?m.i,-55 kor is a játék megismétlődik. Egyenletes csatlakozás biztosítására tehát egy helyen kétszer verünk be éket. Ez esetben is először vékonyabb, majd vastagabb éke­ket alkalmazhatunk, pl. úgy, hogy a mellső ékek vékonyabbak, a menetirányban hát- 60 rább fekvő ugyanolyan számú ékeknél. Az ékeken elrendezett bordák és hor­nyok célja elsősorban az, hogy a kavics­anyag egyes részeit egymáshoz képest moz­gásba hozzák. E bordák és hornyok 65 asszimmetriásak is lehetnek, úgyhogy az anyag különösen a talpfákkai párhuzamos irányban tolódik el, ill. tömörül erősen. Különösen fontos a jó tömörödés a talp­fák végei, valamint a talpfák alatt, ahová 70 az ékek nem is jutnak el. Az ékeken (k) harántbordákat is létesíthetünk (1. ábra), amelyeknek révén a kavicsanyag, közvet­lenül. az ék behajtásának befejezése, előtt, a talpfák felfekvési síkjában rendkívül 75 erősen tömörül. A harántdudorok vagy bordák igen jó tömörítés elérésére, az ékek egész hosszára is kiterjedhetnek. Ily­fajta ékeket főleg a kettős talpfák alatti kavics ágyának tömörítésére használják, 80 amikoris csupán az éknek a kettős talpfa felé fordított oldalán kell a haránldudoro­kat elrendezni. A találmány nincs korlátozva az ékek­nek a kiviteli példákban megadott mére- 85 teire. A méretek a kavicságy mineműségé­től, az ágy mélységétől, a talpfatávolság-Lól és a kívánt tömörítéstől, stb. függnek. Az ékeket a kopásra való tekintettel, eleinte a szükségesnél hosszabbra vesz- 90 szük avégből, hogy tetemes kopás után is előigazíthassuk őket. A kopás és a sé­rülés lehetősége folytán az ékek könnyen kicserélhetően rendezhetők él a verőszer­számokon. 95 Az éknek a kavicságyból való kihúzására az ék oldalán (m) szemölcsöket rendez­hetünk el (3. ábra), amelyekbe (n) lán­cok kapcsolódnak. Az éket, teljes beverése után, e láncokkal kirántjuk és a következő 100 beverés helyére helyezzük, oly pillanat­ban, amikor ,a verőszerszám felfelé mo­zog, tehát az éket nem terheli. Ha a beverőszerkezetet járművön ágyazzuk, ter­mészetesen, az emelőszerkezetet is mecha- 105 nikussá tesszük. Az új tömőeljárás előnyei a régiekkel szemben a következők: Töméskor a kavicsanyagot főleg a talp­fák alatt tömörítjük, mi mellett az ágy- 110 felfekvés a talpfák alatt kimélyül, míg a talpfák között lapos kiemelkedések ma­radnak. Ennek következtében az esővíz a talpfák alatt gyűlik meg és a vonat el­haladásakor legerősebben igénybevett föld- 115 szakaszt megpuhítja. Ennek azután az a következménye, hogv az altalaj fokozatosan keveredik a kavicságy anyagával.

Next

/
Oldalképek
Tartalom