116315. lajstromszámú szabadalom • Dielektromos anyag felhasználásával készült villamos készülék
4 110315. nák a frekvenciától függő hiszterézise van, amelyet a 3. ábrában tüntettünk fel. A másodpercenként 100 kilociklusos frekvenciának megfelelő (A) görbe ma,ga-5 sabb hőmérsékleten kezd lejteni, mint a 10 kilociklusos frekvenciának megfelelő (A') görbe. A másodpercenként 1 kilociklusos frekvenciának megfelelő (A") görbe még alacsonyabb hőmérsékleten kezd lej 10 teni, mint az (A') görbe. A szaggatott vonallal megjelölt hőmérsékleten a túlhűlött anyag az alacsony hőmérsékletű alakba visszakristályosodott. Megállapítottuk, hogy az anyag tisztasági foka az egyik, 15 de nem szükségszerűen, csak az egyetlen tényező, amely a megfigyelt túlhütés, valamint a dielektromos állandó és a frekvencia között jelentkező függőség oka. Az átalakulás tényének, hőmérsékletének 20 és az esetleges hiszterézis ismerete alapján a megmerevedés olyan körülmények között foganatosítható, hogy az anyag bármely kívánt alakját érhetjük el. Az átalakulási dielektromos anyagok 25 v e gyi képleteinek vizsgálata azt mutatja, hogy ezek az anyagok polimetiién zártláncú szénhidrogének poláros származékai, amelyek egygyűrűsek, mint a ciltlohexanol, vagy többgyűrűsek, mint a bor-30 neol. A gyűrűk öt egyenlő atomból állhatnak, mint a többgyűrűs terpénszármazékoknál, vagy hat egyenlő atomból, mint a ciklohexanol esetében. A dielektromos átalakulás jelenségét mutató anyagokban 35 legalább egy poláros helyettesítő csoport van oly elrendezésben, amelynek alapján a helyettesítési termék a poláros vegyületek csoportjába sorozható. Ez a poláros csoport például a kámforban a karbonil 40 gyök, a borneolban, izoborneolban, ciklohexanolban a hidroxil gyök, illetve a bornil kloridban, klórciklohexanban a klór. A szóbanforgó vegyületekben két poláros csoport is lehet, mint például a kámfor-45 savanhidrid anhidrid szerkezetében. A poláros csoport oxim is lehet, mint például kámfor-oxim esetében. A polárosságnál részleges telítetlenség is közreműködhet, mint például eiklohexan ese-50 tében. Az •előzőkben ismertetett példákban polimetiién szénhidrogének oly polárois származékait soroltuk fel, amelyek csak karboxil-, hidroxil-, klór- vagy oxim-osopor-55 tokát tartalmaznak, illetve amelyeknek amihidrid szerkezetük van vagy csiak részben telítettek, ezeken kívül azonban más származékok is használhatók. Például polimetiién zártláncú szénhidrogének metil, etil vagy más alkil helyettesítési térimé- 60 keit, illetve nitro, nitril, metoxi, carboxi vagy ester származékait is használhattjuk. A találmány nem zárja kii másképen például brómmal vagy jóddal helyettesített csoportok használatát sem, azonban 65 előnyösebbek azok a csoportok vagy atomok, amelyek atomsúlya kisebb. Az ismertetett átalakulási dielektromos anyagoknál a szilárd halm azállapotban jelentkező dielektromos állandó nagysága a 70 helyettesítő csoport poláros tulajdonságával és a poláros csoportoknak a zártláncú szerkezetében való helyzetével áll vonatkozásban. A dielektromos állandó legnagyobb értékei szempontjából előnyösek a 75 következő helvettesítő csoportok nitro (NO,), nitril (CN), fcarboxil (CO), klór (Cl) és hidroxil (OH) csoport. Ha a vegyületek egynél több helyettesítő csoportot tartalmaznak, akkor a részaránytalan elren- 80 dezésű osoport előnyösebb. Így például orto-diklor-ciklo-hexan előnyösebb, mint paradijklor-cikl o-hexan. Az átalakulási hőmérséklet a szilárd vegyületben ható internről ekuláris erőktől 85 és a helyettesítő csoport vegyi természetének jellegétől függ. Ez az összefüggés meglehetősen bonyolult. Alacsony átalakulási hőmérséklet szempontjából olyan szilárd halmazállapot előnyös, amelynél 90 az intermolekuláris erők, vagy a belső mezők kicsinyek. A találmány szerinti átalakulási dielektromos anyagok jellemzője tehát elsősorban az, hogy polimetiién zárt-láncú szén- 95 vegyületek poláros származékai. A következőkben tárgyalt anyagoknál, amelyek a találmány szerinti anyagok közül egyhez vagy többhöz hasonlítanak, némely jellegzetes vegyi szerkezetben nem 100 jelentkezik az előzőkben ismertetett átalakulás. így például a hexán telített szénhidrogén, de nem dielektromos átalakulási anyag, minthogy nem poláros és nem zárt-láncú származék. A klórbenzol 105 zárt-láncú, polárosán helyettesített szénhidrogén, de nem dielekitroinos átalakítási anyag, minthogy inkább aromás vagy aril zárt-láncú származék, mint polimetiién vegyület, Benzoesovainhidrid zárt- lio láncú polárosán helyettesített vegyület, amelynek anhidrid szerkezete van, da nem dielektromos átalakulási anyag, mert aromás zárt-láncú vegyület. Ily módon a dielektromos átalakulási anyagok min- 115 den más dielektromos anyagtól abban különböznek, hogy polimetiién zárt-láncú szénhidrogének poláros származékai.
