116314. lajstromszámú szabadalom • Eljárás nagyszilárdságú beton előállítására

MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 116314. SZÁM XVlI/d. OSZTÁLY. JV. 3116. ALAPSZÁM. Eljárás nagyszilárdságú beton előállítására. Nádas László oki. mérnök Kaposvár. A bejelentés napja 1936. évi június hó 20-ika. Nagyszilárdságú beton előállításához na­gyobb átmérőjű folyam- és bányakavicsok nem használhatók, mivel ezek legömbölyí­tettek, simák, nincsenek jó kapaszkodó fe-5 lületeik, következésképeif szilárdsági szem­pontból betonkeveréshez való felhasználá­suk nem előnyös. Ez okból, különösen a nagyobb méretű (3 cm-nél nagyobb át­mérőjű) folyam- és bányakavicsoknak mos-10 tanáig nem volt komoly értékesítési le­hetosegüK. Nagyszilárdságú beton megjelölés alatt oly betont értünk, melynek törési határa., nyomási igénybevételnél, 200 kg/cm2 fölött 15 vaai. A nagyméretű folyam- és bányakavicsok az ország legkülönbözőbb részeiben szá­mot tevő mennyiségben találhatók, tehát fontos gazdasági érdekek fűződnek ahhoz, 20 hogy ezeket a kavicsokat nagyszilárdságú beton előállításához, első sorban nagyszi­lárdságú betoniból való műtárgyak, épület­szerkezetek és utak készítéséhez fel le­hessen' használni. A találmány azon a felismerésen alapul, hogy a nagyobb méretű folyam- és bánya­kavicsok nagyszilárdságú beton előállítá­sához jól felhasználhatók, ha azokat elő­zetesen aprítjuk, zúzzuk. Kísérletek alapján megállapítást nyert, hogy a zúzott folyam- és vagy bánya­kavics érdes, szemcsés, tiszta felületei a betonban habarccsal kitűnően kötnek. Ap­rítás után a zúzott kavicsot osztályozzuk 35 és a különböző méretű zúzott kavicsokat együttesen használjuk fel. Nagyszilárdságú beton előállításánál a nyersanyagok beszerzési költsége mellett 25 30 döntő fontosságú tényező a szállítású költ­ség. Ott, ahol nagyobb mennyiségű nyers- 40 anyag szükséges és pl. a nagyszilárdságú betonhoz felhasználandó, vulkanikus ere­detű, zúzott kő csak nagyobb távolságról szállítható, míg a folyam- és bányakavics az építendő műtárgy, illetve az építendő 45 útvonal közelében van, úgy annak fel­használásával jelentős megtakarítások ér­hetők el. Ezeket a nagyobb méretű folyam- és vagy bányakavicsokat, felhasználásuk előtt, 50 amennyiben szennyezettek, pl. iszaposak, mossuk, tisztítjuk és ezt követőleg aprít­juk (zúzzuk). Az aprítás következtében keletkező új, tiszta felületek érdesebb tö­résűek és szemcsésebbek, mint az aprított 55 vulkanikus kő felületei, úgyhogy zúzott vulkanikus kővel összehasonlítva, ugyan­olyan szilárdságú beton előállításához, zú­zott folyam- és vagy bányakavics felhasz­nálása esetén, kevesebb cementre vanszük- 60 ség. A cementmegtakarítás, 1 m3 betonra számítva, 25—50 kg között változik. A vulkánikus eredetű kő zúzásához hasz­nálatos, nagyméretű, költséges zúzóművek­kel ellentétben, a kiindulási alapanyag 65 viszonylag kisebb méreteire való tekin­tettel. kisméretű, kívánt esetben szállít­ható, olcsón előállítható, nagy teljesítmé­nyű z.ú zó kész ü 1 é ke ke t alkalmazhatunk. Ez azzal a további előnnyel jár, hogy cse- 70 kély beruházással és alacsony üzemkölt­séggel az, aprítást és osztályozásit a kiter­melési vagy a felhasználási hely közelében is végezhetjük. A zúzott folyam és/vagy bányakavics felhasználásakor, a vasúti fu- 75 var csökkenése vagy teljes elmaradása ese-

Next

/
Oldalképek
Tartalom