116303. lajstromszámú szabadalom • Berendezés fűtővonulatos kemencék fűtésére, több égési hellyel
Megjelent 1937. évi május hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LÉTRÁS 116303. SZÁM. II/C. OSZTÁLY. — D. 466d. ALAPSZÁM. Berendezés fűtővonulatos kemencék fűtésére, több égési hellyel. Didier-Werke A. G. cég' Bérlin-Wílmersdorf. A bejelentés napja 1935. évi április hó 5-ike. Németországi elsőbbsége 1934. évi április hó 7-ike. Hosszú fűtővonulatoknál, melyeknél a hő a fűtővonulat falán át valamely anyagra továbbítódik, mint pl. gáz- és kokszgyártó kemencékben, a hőmérséklet a fűtővonulat 5 vége felé lényegesen alacsonyabb, mint a •bejáratnál levő égési helyen. E hőfokesésnek a hidegebb helyeken lassabb hőátvitel a következménye. Ha a hőátvitelnek egyenletesnek kell lennie, sőt ha annak nagyobb-10 nak kell lennie a fűtővonulat végén, mely a tüzelőanyag bevezetési helyével szomszédos, mint a fűtővonulat elején, akkor a fűtővomulat hidegebb helyeit fel kell melegíteni. E célra már javasolták, hogy 15 ne égessék el az egész tüzelőanyagot a fűtővojiulat egyik végén, hanem annak egy részét a fűtővoinulatnak egy később következő helyén adagolják be. Ennek azonban az a feltétele, hogy az első égési helyen 20 légfölösleg van, mely a tüzelőanyagot a második égési helyen elégeti. Ennek ellenkezőjét is ajánlották, hogy t. i. a tüzelőanyagot a fűtőcsatorna kezdetéhez vezetett elégtelen mennyiségű levegővel csak 25 részben égessék el és a fűtővonulat egy későbbi helyén vezessenek be további levegőt, mely az el nem égett tüzelőanyagot ott égeti el. Mindkét esetben azonban hátrányos, hogy a hőmérséklet a ffítővo-80 nulat elején nem éri el a kellő magasságot, mert a tüzelőanyagnak mindig csak egy része ég el, tehát teljes hőffejlődés nem jöhet létre. A találmány célja az egész fűtővonulat 35 mindenütt egyenletes hevítése a lehető legmagasabb hőmérsékletre, vagy pedig a fűtővonulat erősabb hevítése annak bármelyik tetszőleges más helyén, mint a fűtővonulat kezdetén. A találmány szerint valamely meglevő íq fűtővonulatban a fűtés követelményeinek megfelelően több lángzót rendezünk el, melyekhez a szükséges tüzelőanyagon kívül még az ennek teljes elégetéséhez szükséges légmennyiséget is hozzávezetjük. Ezt 45 pl. úgy érjük el, hogy a fűtővonulatba,, melyet pl. úgy helyezünk el, amint a kigázosító telepeken szokásos, egy falat építünk be, mely az égési helyekhez vezető fűtőgáz- és légcsatornákat tartalmazza. Az 50 égési helyek elrendezése szerint annyi csatorna lesz a falban, amennyi a gáz és a levegő bevezetésére; és elosztására szükséges. Minden égési hely után a falat vékonyabbra vehetjük, mert a további égési 55 helyekhez vezető csatornák száma mindig kisebb. Ily módon a fűtővonulatot teljesen egyenletesen füthetjük vagy tetszőleges helyeken magasabb hőfokokat érhetünk el, mint más helyeken. Valamennyi 60 bevezető csatorna előnyösen közös fő gáz-és légvezetékekkel kapcsolatos; célszerűen szabályozó szerveket is alkalmazunk. Természetesen a találmánynak még egyéb foganatosítási alakjai is lehetsége- tJ5 sek, anélkül, hogy lényegi változás állna be. Igy pl. a levegőt az egyes lángzóhelyekre fűtőgáz helyett folyékony, esetleg porlasztott vagy permetezett tüzelőanyagokkal keverve is vezethetjük. 70 Különös jelentősége van a találmánynak függélyes fűtővonulatoknál, melyeknél a fő gáz- és légbevezető csatornák fent vannak, az egyes égési helyekhez vezető csa-