116279. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés javított mechanikai tulajdonságú műfonál készítésére

natosak, a grádiens és a nyújtás tartamai, pl. az egyik berendezéstől a másikig, a viszkóz ós a fonófürdő mindenkori érett­ségi foka és összetétele szerint más és 5 más lesz, de egy meghatározott berende­zéshez elég lesz a gradienst és a nyújtási időt az egyes fonalak finomsági fokával arányba hozni. Ez a szabályozás minden, esetben nehézség nélkül foganatosítható, 10 ha az eljárás foganatosításához a már em­lített és a következőkben leírt berendezést használjuk. A müfonalak előállításához eddig alkal­mazott fonóeljárásoknál ismeretes a s,zá-15 lakai bizonyos mérvű nyújtásnak alávetni. Ez a nyújtás azonban általában nem na­gyobb 30°/o-nál. míg ellenben a találmány szerint jóval nagyobb lesz és pl. az alább leírandó esetben 70°o-ot ér el. Ezenfelül 80 és főleg a nyújtást az eddig ismeretes el­járásoknál igen kis. két méternél nem nagyobb szál-hosszakon fejtjük ki és a hatás tartama legfeljebb (a szokásos per­cenkénti 55—05 m-nyi fonósebességhez.) 25 valamivel több két másodpercnél, ami min­den- arra irányuló törekvést, hogy fokoza­tos és a szálképzéssel arányos hatást hoz­zunk létre, kizár: a találmány szerint azon­ban a nyújtást progresszív módon, nagy 30 szál hosszon a teljes kialakításnak meg­felelő időben fejtjük ki; az alább példa­képen leírt esetben ezek a hosszak és idő­tartamok kb. 38 métert, ill. 40 másodper­cet lesznek ki. 35 A fentemlítcli berendezés, mely a talál­mány szeriinti eljárás foganatosításához al­kalmas, lényegileg különlegesen alakított; motolla-félébői áll, amelyen a szál csavar­meneteikben fel te keresel ődik és egyben fo-40 kozódó nyújtást szenved; ez a motolla a fonógépben a fonószáj és a szálfelvevő (cséve, röpílőedény, szíj vagy efféle) kö­zött v.an elrendezve úgy. hogy a szál a ké­szülékről való Ictekercselődésekor, miután 45 abban bizonyos számú meneten átfutiolll a felvevőre megy át. Emnck a berendezésnek egy célszerű fo­ganatosítási alakját a mellékelt rajzokra való utalással fogjuk ismertetni. Az 50 1. ábra a készülék oldalnézete, részle­ges hosszirányú metszettel. A 2. ábra tengelyirányú végnézet és a 3. ábra a készülék távlati képe a reá feltekercsel l fonál 1 al. 55 A készüléknek (A)-vál jelzett üreges dobja van, melynek két, lényegileg tár­csaalakú része egymássál egy egésszé van egyesítve és a másodiknak hosszú, üreges, a dobbal egyentengelyű (3) agya van, mely megfelelő csapágy révén a (B) állványzat- 60 han nyugszik. Az (A) dob így saját (x— x) tengelye körül foroghat, amikor moz­gását a következő módon kapja. A do­bot kerületén a (4) fogaskoszorú veszi kö­rül, amely az (5) fogaskerékkel kapcsoló- 65 dik; ez utóbbit a (B) állványzatban ki­képezeü (7) csapágyban ágyazott, az (x—x) tengellyel párhuzamos helyzetű (6) orsó hordja. Az orsó végén levő (8) kúp­kerék egy az (x—x) tengelyre merőleges 70 helyzetű (10) tengelyen rögzített (9) kúp­kerékkel, kapcsolódik. A (10) tengely a fonógép mentén a fonószáj-sorral párhuza­mosan fekszik és, magáról a gépről kapja mozgását, amelyet az imént leírt kerékmű 75 útján az (A) dobra visz ál. Ez, ugyanígy Lörté.nik a sor összes, a különböző i'onó­nyilásokhoz, tartozó készülékeinél. Az (A) dob nyolc hengeres (al—a8) görgő ágyát foglalja magában, e görgők az 80 (x—x) tengelyhez rézsútosan vannak egy kör kerületén egyenlő távolságnyira egy­mástól ágyazva; még pedig" a görgők ten­gelyei a dob homlokfelületén' egy az (x—x) tengelyre merőleges, az 1. ábrán (m -m)-el 85 jelöli síkon levő kör egymástól 45"-nyira fekvő pontjain mennek át; a görgők tengelyei azonban, rézsútosan állanak az (x—x) ten­gelyhez, még pedig érintőiegesen egy olyan hengerhez, amelynek (x—x) a tengelye s 90 amelynek merőleges keresztmelszete az említett kör, áthatolnak ennek a körnek említett pontjain és a henger alkotóival valamely a szöget zárnak be. Az (al—a8) görgők az (A) dobból ki- 95 meredő,en vannak (11) végcsapokon el­rendezve és a dob elülső és hátsó részé­ben levő két-két (12) és (13) csapágyban szahado.il foroghatnak. Ezeknek az ágyak­nak a tengelyei a feni említett módon az 101 (x—x) tengelyhez rézsútosan állanak, amint azt megfigyelhetjük, ha pl. az 1. ábrán az (a3) görgőhöz tartozó (11) csap tenge­lyé 1 nézzük; megjegyzendő azonban, hogy pl. az (al) és (a5) görgők tengelyei úigv íoi vannak egyszerűség kedvéért ábrázolva, mintha párhuzamosak lennének a rajz sík­jában fekvő (x—x) tengellyel. Ugyancsak nagyobb világosság kedvéért az (a4) és (a2) görgők (11) csapjai a rajzon el van- ll( na k hagyva. Minden egyes (11) csapon egy-egy (14) fogaskerék van, .amely megfelelő csavar­menetes fogazással egy középső (15) fogas­kerékkel kapcsolódik; e;z utóbbi az (A) Ili dob forgása következtében ugyanabban az irányban, de kisebb sebességgel forog, amit az alább leírandó kerékmű hatása idéz

Next

/
Oldalképek
Tartalom