116262. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szintetikus cserzőanyagok javítására

116262. 200 rész krezolszulfonsavat. vagyis a 2. példa szerinti szulfonáll keveréket, 40 C° hőmérsékleten 50 rész vízzel hígítunk és 5 10 g = 48 cm8 n-nátronlúgnak megfelelő savasságnál 40 rész karbaimidda! és 120 rész 34.8°/o-os náLrolúggal keverjük. Ez­után a reakcióm ásszá hoz, gyorsan, 43 rész 38—39 Bé-fokú vízüvegből, 130 rész 30»A>-os 10 formaldehidből és 130 rész vízből álló ke­veréket adunk, az anyagot hűtjük és oxál­vagv foszforsavval a szükséges savasságra áLlíLjuk be. '/. példa: 15 200 rész krezolszullonsaval, melyei a 2. példában megadolL módon állítottunk elő, a 3. példa szerint hígítunk és jó kavarás közben, egymásután 60 rész karbamidol, 114 rész 3t.5o/o-os nátronlúgot és. 50 rész 20 porított aluminiumszulfátot adunk hozizá. A reakciómassza felmeilegszik. Az anyagot 75 Cü -'on 15 rész 38 —39 Bé-fokú vízüveg­gel, 200 rész 30«o-os formaldehiddel és 50 rész vízzel, keverjük és 30 percig, l'or-25 rásig hevítjük. Ezután az anyagot a cser­zés szempontjából célszerű savasságra sa­vanyújuk. Az így kapóit cserzőanyag, kiváló ho­zammal, szilárd, Lelt, jó íényállóságú bőrt 30 Ebben a példában az aluminiuniot rész­ben vagy egészen más fémekkel, pl. cink­kel vagy bizmuLlal helyettesílheljük. 5. példa: 35 200 rész krezolszulfonsavat, melyei a 2. példa szerint állíloLtunk elő és hígítottunk. 60 rész karbamiddal és 114 rész 34.8<>/o-os íiátronlúggal keverünk össze. Az anyagba 75 C° hőmérsékleten 43 rész 38—39 Bé-40 fokú vízüvcgcl, 200 rész 30°o-os formal­dehidéi és 50 rész vizel folyatunk, az anyagot 10 percig főzzük és 60 C"-on. 20 rész 83«.o-os foszl'orsaval adunk hozzá, majd az anyagól vakuumban besűrítjük 45 és 60—70 G°-on megszárítjuk. A száraz cserzőanyagot 50 rész kristályosított oxál­savval összeőröljük. A vizes oldat az irhákat nagy szívós­ságé, fehér, telt és tényálló bőrré cserzi. 50 6. példa: 200 rész krezolszulfonsavat. melyet a 2. példa szerint állítottunk elő, 50 rész vízzel való hígítás után 60 rész karb­amiddal és a krezolszulfonsavnak oly sa-55 vasságánál, hogy 10 g 46.8 cm3 n-nátron­lúgnak feleljen meg, 111 rész 34.5«/«-os nátronlúggal keverünk össze. Ezután az anyagba 75°-on,, gyorsan-, 13 rész nátrium­szLannátból (Iga közömbösí Léshez 8.35 cm3 íi-nátronlúgot fogyaszt, ahol is az in- 60 dikálor metilnarancs), továbbá 200 rész 30°o-os formaldehidből és 50 rész vízből álló keveréket folyatunk. Az anyagot 10 percig tozzük és 20 rész 85°/o-os foszfor­savai adunk hozzá; így opalizáló oldatot 65 kapunk, mely az irhákat fehér, Lelt bőrré álakílja át. 7. példa: 50 rész nyers krczolt a 2. példában leírt módon szulfonalunk és vízzel liigí- 70 lünk. A kapoll. 125 rész szuli'onálL keve­rékhez 30 rész karbainidol és a szulfon­sav oly savasságánál, hogy 10 g 10 cm3 n­nálronlúgnak teleljen meg, 57 rész 34.8 nálronlúigoL adunk. Végül még 100 rész 75 30°.o-os formaldehidéi adunk hozzá és az anyagot 10 percig főzzük. Azután az anya­got 60°-ra lehűtjük, 20 rész 85«/o-os .fosz­forsavat adunk hozzá, majd az anyagot 550 rész l°o-os, kolloidális kovasavval hí- 80 gítjuk, a vizet vakuumban elpárologtál juk és az anyagot 60 -70 C°-on megszárítjuk. 8. példa: 200 rész naflalinszulfonsaval, vagyis az 1. példa szerinti nyers szulfonáll ke ve- 85 rékel, 20 rész vízzel keverünk össze és 110 O-on 45 rész 30"/o-©s formaldehidet adunk hozzá, Az anyagot ezen a hőfokon mindaddig kavarjuk, míg a formaldehid­szag el nem lünl. Ezulián az anyagot, a-z 90 1. példával azonos, lúgos vízüvegkeverék­kel., használható savasságra közömbösítjük, A cserzőanyag minden változás bekövet­kezése nélkül vakuumban szárítható. A t'euli példákban említett cserzőanya- 95 gok helyeit tetszőleges más, szintélikus cserzőszerek kereskedelmi minőségei, pl. ordoval, tanigan F,DL,DLC,I)LN stb. al­kalmazhatók, amikori,s akár úgy járhat­tunk el, Iiogy előállításúkuál az anyagot 100 oly lúgos folyadékokkal közömbösítjük, melyek a savanyílásnál a, szervellen kol­loidot adják, akár pedig úgy, hogy a kész cserzőanyagot keverjük a kolloiddal. Szabadalmi igények: 105 1. Eljárás szintélikus cserzőanyagok ja­vítására, melyre jellemző, hogy maguk­ban véve ismeretes, szintétikus cscrző­anyagokat a periodikus rendszer IV. csoportjába tartozó, gyengén saAr as jel- 110

Next

/
Oldalképek
Tartalom