116253. lajstromszámú szabadalom • Mélyhűtő berendezés
lényegileg ,azo 11 alapszik, hogy hidegnek a hűteíndő térre, valamint a tartólapoikra való átvitelét egymáis-al megfelelő viszonyba hoztuk. Kitűnt, ugyanis, hogy az 5 egész hűtőberendezés felépítése és működési módja szempont,jálvól eme alapvető elv foganatosítására, a mélyhűtő felépítése és kialakítása rendkívül fontos. Már az alumíniumba öntött kígyócsöves elgőzö-10 lögtetőnél a mélyhűtő hűtött falai aránylag nagyok és normális üzemben elegendők, fokozott mélyhűtésnél azonban túfeok hideget adtak le a hűtőtérnek. Effajta berendezésnél tehát alig lehetséges a hűtő 15 térbe vezetett, valamint a jégszekrénykékhez juttatott hidegmennyiséget megfelelő arányban beszabályozni. Azonkívül amint már említettük, nem lehetséges a fokozatos elgőzölögtetést a mélyhűtés részbeni 20 gyorsítására kihasználni. Az előbb említett hátrányt részben ugyan a mélyhűtő kisebb vagy nagyobb fokú szigetelésével megszüntethetjük; ekkor oly szigetelést kell alkalmaznunk, amely a mélyhűtőben 25 itt-ott lecsapódó vízzel szemben elég nng\ mértékben képes ellenállni. E találmánnyal ezeket a nehézségekei kiküszöböljük. Erre a célra különösen alkalmasak a vörösrézből készült nürnbergi 30 kötéseik éspedig ama lehetőség folytán, hogy számukat és/vagy nagyságukat megfelelően választhatjuk. A kifelé irányuló hidegátvitel t. i. lényegesen függ a nürn bergi kötés kiálló részeitől, többek között 35 azért, mert a. két különböző fém (vörösréz ós acél) hő vezetőképessége között igen nagy a különbség. Ezért könnyű szerrel meghatározhatjuk a szabványos üzemi viszonyoknál megfelelő mennyiségű kifelé 40 irányuló hidegátvitelt. Az egész mélyhűtőnek fémmel, mint pl. cinkkel vagy ónnal való bevonásával a hidegátadást gátló ellenállások a nürnbergi kötések kiálló, külső falhoz szorított részei között ele-45 gendő kicsivé és állandóvá válnak. A hűtőtér levegőjéhez való hidegátvitelnek ily egyszerű módon ,elért beszabályozása igen nagy jelentőségű, többek között azért, mert az illető szerszámokat, pl. a osákozó, vagy 50 sajtolószerszámokat, amelyek a mélyüiűtők előállítására valók, igen kis változtatással a legkülönbözőbb viszonyok mellett dolgozó mélyhűtők készítéséhez használhatjuk fel. Világos, hogy mérsékelt égöv 55 alatt dolgozó hűtőberendeizéseknól a hideg átvitelnek egész más fokát k'ell választani, mint oly telepeknél, amelyek a tropusok részére készülnek. A találmány szerinti berendezés jelentős előnyökkel, gyorsított részleges mélyhűtésre is alkal- 6( mas. A találmányt ugyanis oly eljárásnak foghatjuk fel, amelynél elgőzölögtető kígyóból, annak köpenyén keresztül elvont hideget hidegáramokká osztjuk, amely közül az egyik a térhűtés körébe, 6E a másik pedig a mélyhűtéshez van vezetve, miimellett ezt a két területet lényegesem. kisebb hővezetésű, ú. n. közömbös terület, választja el egymástól. Ezzel az eljárással a két különböző kígyórész kö- 7C zötti nem kívánatos hidegátvitel, különösen elv kígyórészek között, amelyek különböző szintekben vannak elhelyezve, eddig el nem ért fokban megakadályozható. Segédgázzal működő hűtőkészüléknek, hűtőközegben szegény részekben bekövetkező gyorsított elgőzölögtetést erre a térre korlátozott gyorsított mélyhűtésre (gyorsliűtésre) használhatjuk fel, ha a fejlesztett hideget 8( esak mérsékelt fokban vezetjük el. Amint az 1. ábrából kitűnik, a külső (30, 31) oldalfalakat vékony acéllemezekből készíthetjük, azok tehát csupán igen mérsékelt hidegvezetésre méretezettek. A belső fia- 8í lak is ugyanabból az anyagból kószülheitnek. A levegő vezetőképessége tudva,lévőén oly csekély, hogy a falakba, bezárt levegő 'hidegvezetését elhanyagolhatjuk. A mélyhűtés gyorsítása szempontjából to- 9( vábbá célszerű lehet, hogy az említett területhez tartozó nürnbergi kötések számát és méretét akként határozzuk meg, hogy a hideg elvonása e részből a térhűtés számára kisebb legyen, mint a mély- 9E hűtő egyéb részeihez. A 4. ábrán a találmány szerinti berendezéssel ellátott hűtőkészülék van feltüntetve, amely pl. vízzel és amoniákkal dolgozik, és amely segédgázzal, pl. hidrogén- 1( nel van töltve. A rajzon (50) a forralót és: (53) a folyadékot a forralóba vezető, illetve onnan kivezető hőkicserólőt jelenti. A hűtőbordákkal ellátott (52) elnyeletőben az oldat amoniákot vesz fel és az (53) hő- 1( kicserélő külső csövébe áramlik. (51) az elnyelető oldat tárolótartánya. Az (50) forralóból kiűzött gőzöket cseppfolyósított közeggel hűtött (57) vízleválasztón át az (54) sűrítőbe vezetjük. A sűrítő két (55, l] 56) részből áll, amelyek közül az alsó (55) rész a kiűzött gőzöket közvetlenül felveszi. A cseppfolyósított anyag' az, (57) vízleválasztó külső köpenyén, valamint a