116251. lajstromszámú szabadalom • Építőjáték

érzékeltethetők, hogy a lapokra pl. kéregpapírból kivágott kereteket, kereszteket stb. ragasztunk. A 4. pontban említett hiány kiküszöbö-5 lésére ugyancsak pl. fából készült kereteken. célszerűen, ezek kerületén túlnyúló lapokat alkalmazunk, aholis a keretek egyszerűen a falak felső kerületi széleire tolhatók. A födémeket alkotó lapok felső 10 felülete, mint jeleztük, sakktáblaszerűen beosztott, míg a lapos tetőt alkotó (be nem osztott) lapok felső felületén kisebb felépítményeket, pl. kéményeket alkotó elemeket alkalmazhatunk. Ezek a tartókeretükön 15 túlnyúló lapok, a keretekkel együtt, egyúttal, a falpárkányokat is érzékeltetik. A rajz a találmány szerinti épílőjátéknak egy-egy földszintes és. emeletes épületre alkalmazott megoldási alakját szem-20 lélteti. úgy azonban, hog\' a 7—9. ábrákszerinti emeletes épület, egyszerűség kedvéért, mindjárt az 1—(i. ábrák szerinti földszintes épületnek utánépí'tésével létesül (az ábrákat, jobb szemléltetés ked-25 véért, a szokásos sorrend helyett, a felépítés irányának megfelelően, alulról felfelé helyeztük el). Az 1. ábrán a földszínles épületnek a bevezetésben jelzett módon, sakktáblaszerűen B0 beosztott, léhát egyúttal a felépítés pontosságát biztosító alapsíkol alkotó alapzati része felülnézetben látlialó. A 2. ábra az alapzati rész függélyes metszete. A 35 3. ábra metszel a 4. ábrának III—III vonala szerint. A 1. ábrán az elkészült, egyszerű földszintes épület homlokzata látható. Az 5. ábra a tető nélküli épület felső részé-40 nek felülnézete. A 6. ábra a lapos tetői'ész függélyes metszete. A 7. ábra az emeletes épület metszete a 8. ábra VII—VII vonala szerint. A 45 8. ábrán az emeletes épület homlokzata látható. A 9. ábra az ép ül el nek részleges távlati képe. Az 1. és 2. ábrán (1) az alapzati rész 50 kerete, melyen a pl. kéregpapírból való (2) alap le mezt erősítjük meg. pl. ragasztjuk vagy szegezzük. (3) az alaplemezen alkalmazott, sakktáblaszerű beosztás, mely — előnyösen — egyszersmind a padlóburko-55 latok (pl. kő pad ló vagy parkettja) utánzata is lehet. A 3. ábrán (az építőjátékhoz szokás szerint hozzáadott, fel nem tüntetett minta, pl. alaprajzi minta szerint, mely magával a 3. ábrával azonos lehet) a (3) beoszLás 6( figyelembevételével elhelyezett épílőeleimek pontos illeszkedése látható. A különböző, szokásos méretű (1, 5) építőelemeket, a. kívánt nyílásoknak (aj lók. ablakok) megfelelően, (9) hornyot (3., 7. és 9. ábra) 6.= tartalmazó (6, 7, 8) elemekkel kombináljuk. A (G) elemnek egyetlen (9) hornya van, míg a (7) elemnek két ellentétes oldalán, a. (8) elemnek pedig két szomszédos oldalán vau egy-egy (9) hornya. A nyíláso- ?C kat, pl. ajtó- vagy ablaknyílást határoló kél elem szemközti (9) hornyába (10) ajtót, illetve (11) ablakot helyezhetünk. A hornyos eleinek további példaképem alkalmazása a 7. ábrán látható, ahol is két 75 ((>) elemnek egymással szembenálló (9) hornyába (12) korlátot helyezünk, mely a (13) előteret (verandát vagy terraszt) határolja. A hornyos építőelemeknek, ill. az ablakoknak alkalmazását a távlati 9. 80 ábra különösen szemléltetően ábrázolja. A (10) ajtók és (.11) ablakok átlátszó vagy át nem látszó anyagból, pl. celluloidból vagy papírból, készülhetnek és az üvegtáblákat határoló kereteket rájuk fes- 85 lett vagy ragasztott (1.4, 15) sávokkal szemlélt ellietjük. Hasonlóképen érzékel tetlietjük az ajtók, a,blakok vagy más épületi felszerelési részek egyéb tartozékait, pl. a kilincsel, zárat, stb. 90 A falnyílások feletti magasságban a (16, 17) építőelemeivel alkalmazzuk, melyeknek hossza a szokásos építőelemek hosszának többszöröse. Így pl., mint a 1. és 5. ábrákon látható, a (1(5) eleinek a falak felső 95 részén, az ablakok és ajtók felett, egy darabban húzódnak az épület teljes hoszszában, míg a, (17) elemek egy-egy közfal felső részét alkotják, ugyancsak annak teljes hosszában és egy darabból. A (16, 1 1) 100 elemek egyszerre több szokásos méretű, kisebb (4 8) építőelemre fekszenek fel és így azokat (tapadásukkal) téglákötésszerűen összetartják. így a,zok egyrészt megkönnyítik a pontos építést, másrészt 105 az épület állékonyságát fokozzák. A 6. ábra (18) keretből és (19) lapból álló építőelemet ábrázol. Ilyen elemek alkotják az. épületek lapos tetejét, emeletes épületeknél pedig az egyes emeletek kö- 110 zötti födémet. Az előbbi esetben a (19) lapok felső felülete egyszínű vagy a lapostetőket jobban érzékeltető tetszés szerinti mintázatú, míg az utóbbi esetben sakktáblaszerűen beosztott, hogy az emeleti rész 115 építésénél ugyanazt a szerepet töltse be, mint. a földszinti rész építésénél a (2) laj) (3) beosztása. A (18; kereteket a fa-