116251. lajstromszámú szabadalom • Építőjáték
MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BIRÓSiö SZABADALMI LEIRAS 116251. SZÁM. VL/D. OSZTÁLY. — M. 10834. ALAPSZÁM. Építőjáték. Mercz László építési rajzoló, Pestszent erzsébet. A bejelentés napja 1936. évi július hó 21-ike. A rendszerint kerámiai anyagból készült építőelemeknek bizonyos minta vagy minták szerinti összeállításán alapuló, eddigi építőjátékoknak főleg a következő hátrá-5 nyaik voltak: 1. az építőjátékkal foglalatoskodó gyermekek a játéképület egyes részeit az építőelemekből — még ha aránylag híven követték is az aIaj)rajzi vagy távlati min-0 tát — a vonalak, síkok és szögállásók tekintetében nem állították eléggé pontosan össze, mert erre nem is volt biztosíték és így a gyermek lelkében nem maradt meg a különböző építési kombinációknak 15 kellő szabatos érzéklete, már pedig éppen ez volna az építőjátékoknak legfontosabb pedagógiai célja; a gyermekektől nem lehet ugyan- kezdetben már tökéletes pontosságot megkövetelni, de mindenesetre fö-20 lőtte kívánatos, hogy a gyermekeket már eleve a teljes pontossághoz szoktassuk; 2. a kerámiai anyagból készült építőelemieknek (kőutánzatoknak) még aránylag kisebb darabjai is eléggé súlyosak s arány-25 lag nehezen kezelhetők voltak és így nem lehetett olyan, nagyobb méretű (a kicsinyített építőtégla többszörös szélességének és hosszúságának megfelelő) építőelemeket alkalmazni, melyek a nagyobb felületű sík-30 részekkel és térhatásokkal dolgozó, újabbkori építészeti stílus kicsinyített utánzására lettek volna alkalmasak; 3. az eddigi építőjátékok kőszerű építőelemei (téglák, kockák, ív- és oszlopdara-35 bok, stb.) alkalmasak voltak ugyan néhány különlegesebb épületrész (pl. torony, bolthajtás, stb.) kicsinyített utánképzésére, de a különböző nyílásokat elzáró és egyéb épületi felszerelésekről (ablakokról, ajtókról, kéményekről, stb.) nem gon- 40 doskodtak, különösen pedig 4. födémeknek és különösen az ú jabbkori építkezéseknél elterjedt, lapos tetőknek, valamint emeleti lerraszoknak kicsinyített alkalmazását nem tették lehetővé. 45-A találmány a felsorolt hátrányoknak hatásos kiküszöbölését teszi lehetővé. Az 1. alatt említett hátrány elkerülésére,! vagyis a pontosság biztosítására alapsíkul, valamint — emeletes épületekhez — 50 emeleti padlósíkul sakktáblaszerűen behálózott lapot alkalmazunk, mely célszerűen fakeretből és erre helyezett lemezből áll. A 2. pontban említett hátrányt, a találmány szerint, úgy küszöböljük ki, hogy 55 legalább is az épület egyes részeihez, pl. a födémek és a lapos tetők alatti, körülfutó («koszorú») falrészekhez a kicsinyített tégla többszörös hosszának megfelelő hosszúságú elemeket, célszerűen, fahasá- 60 bokát, mindenesetre a kerámiai anyagoknál kisebb fajsúlyú anyagból készült elemeket alkalmazunk. A 3. pont alatti hiány pótlására a találmány szerinti építőjáték többféle kom- 65 binációban felhasználható, olyan elemeket is tartalmaz, melyeknek egv vagy több oldala hornyolt, úgyhogy a nyílásokat határoló építőelemek egymás felé eső oldalainak hornyaiba, pl. egységes, átlátszó (pl, 70 celluloid- vagy cellofán-) lapból álló ablak-, illetve ajtóutánzatok csúsztathatók. Ezeken a lapokon az ablak- és aj ló részek (ajtó-, illetve ablakkeretek vagy keresztek, táblák, stb.) pl. egyszerű festéssel 75 vagy, nagyobb távlati hatás elérésére, úgy