116207. lajstromszámú szabadalom • Függő zsilipkapu vagy csapó

MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BIRŐSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 116207. SZÁM. XXI/b. OSZTÁLY. — H. 9827. ALAPSZÁM­Függő zsilipkapu vagy csapó. Hillmaim Eric Chester mérnök, Nottingham. A bejelentés napja 1936. évi május hó 25-ike. A találmány különösen lefoly a tócsator­nákhoz, lefolyatókhoz, buktatókhoz és más effélékhez való függő zsilipkapu vagy csapó. Az olyan lefolyatócsatornákat vagy 5 csöveket, amelyeknek torkolatát időnként a kiömlést előidéző vízállásnál magasabb vízállás árasztja el (ami pl. ár-apályos vízbe torkolló csatornáknál következik be ár idejíén) függő zsilipkapuval vagy csa-10 póval szokták felszerelni, amely a kiöm1 ­lési vízállásnál könnyen nyílik, ha azon­ban a torkolatot ennél magasabb vízállás árasztja el, akkor záródik, hogy a víznek a lefolyóban visszafelé vájó áramlását meg-15 akadályozza. Az ily csapóknak viszonylaig érzékenyeknek kell lenniök, hogy az egyik vagy másik irányban mutatkozó csekély szintkülönbségekre is könnyen működésbe lépjenek, vagyis zárjanak vagy nyissanak, 20 még pedig úgy, hogy a teljes nyitásnál ne akadályozzák a folyást. Evégből ellensúlyt is szoktak alkaíinazni; ennek azonban az a hátránya, hogy a szerkezet bonyolultabbá válik és a helyszükséglete is növekszik, 25 Alkalmaztak már fából, készült függő zsilip­kapukat is; ezek azonban csak addig hatá­sosak, amíg új:ak, mert vízzel telítődnek és elvesztik felhajtóerejüket. A találmány egyik főcélja oly függő 30 zsilipkapu létesítése, amelynek meg van a kellő felhajtóereje és amely könnyen, működik anélkül, hogy a fából készült zsilipkapuk hátrányai terhelnék vagy el­lensúly használatát tenné szükségessé. A 85 találmány szerint a lefolyócsatornákban vagy ily csatornák számára, amelyeknek torkolatát időnként víz árasztja el, oly függő zsilipkaput vagy csapot alkalmazunk, amely tengelyre vagy csapokra van. füg­gesztve és amely a lefolyócsatornában levő 40 folyadéknak a külső vízszínnel szemben kifejtett nyomóhatása alatt nyílik, de zá­záródik, amint a külső vízszín a belsőt meghaladja. Ez a kapu fémből készül, de fajsúlya csak kevéssel nagyobb annak a 45 folyadéknak a fajsúlyánál, amelyben a zsi­lipkapunak működnie kell. Igy pl. a víz­lefolyócsatorna torkolatánál használt zsi­lipkapu fajsúlya 1, 2 vagy ennél kisebb lehet, de természetesen nagyobb I-nél. A 50 kíváint kis fajsúlyt a legjobban úgy biztosít­jiuk, hogy a kaput üregesre készítjük; ebben az esetben a kaput közönséges fém­ből, pl. vasból vagy acélból állíthatjuk elő. A vízzel elárasztott;, illetőleg víz alatt 55 működő függő zsilipkapuk egyik hátránya, hogy külső felületükön iszap gyülemlík össze és a kaput zárva tartja akkor is, ha a kiömlési színt eléri azt a magasságot, amely egyébként a kapu nyitását biztosi- 60 laná. A találmánynál ezt a hátrányt úgy kerüljük el, hogy a függő zsilipkaput lé­nyegéhen szektorszerű keresztmetszettel alakítjuk, amely felfelé, a forgástengely vagy forgáscsapjai irányában keskenyedik, 65 illetőleg fenékrésze felé vastagodik és a fenekének a keresztmetszete lényegileg ív­alakú, mely ív a forgástengelyen fekvő kö­zéppontból húzott ívvel egybeesik. Ennek következtébein a kapu megvastagított része 70 alatt összegyülemlő iszap nem rakodik le a kapu külső felületére és a nyitásnál az iszaplerakodás következtében csupán az a járulékos ellenállás lép fel,amit azsilip­kapu ívelt fenékfelületének az iszapon való 75 súrlódása okoz.

Next

/
Oldalképek
Tartalom