116202. lajstromszámú szabadalom • Aknatüzelőberendezés

MAGYAR KIRÁLYI &C293& SZABADAIMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 116202. SZÁM. Il/h. OSZTÁLY. B. 12610. ALAPSZÁM. Aknatüzelőberendezés. Boross János vállalkozó és Szűcs Gyula oki. gépészmérnök Budapest. A bejelentés napja 1934. évi március hó 3-ika. Az ismert aknatüzelőberendezések, melyek hazai szenek folytonos és füstmentes elégetésére valók, nem felelnek meg tökéletesen céljuknak. 5 Leggyakrabban szobafűtésre használt ú. n. kétakniás kályháknál találunk ilyen tökéletlen aknatüzelést. Ezek szerkezetének lényegét az 1. ábrán láthatjuk, hol kétaiknás kályha keresztmetszetét tüntet-10 jük fel. E rajzom az (1) töltő aknát a (2) lángaknától a (10) samottíal választja el. A kályha mellső-felső részén (4) töltőajtó, alul pedig az (5) tisztító- és hamu-ajtó van elrendezve, melyre a csavaros (7) légsza-15 bályozó, az (5) ajtón belül pedig a (6) tisztító rostély van felszerelve, Az (1, 2) aknák alsó részét a vízszintes (3) rostély képezi, mely alatt a hanmtér és a (9) hamuláda van. Másodlagos levegő beveze-20 tésére való a kályha hátsó részén levő (8) ajtócska, melyen keresztül a külső levegő, a (12) nyíl irányában, a samottal bélelt (2) lángaknába áramlik. A (4) töltőajtón át az (1) töltőaknába 25 adagolt szén, a vízszintes (3) rostélyon lévő alaptűzön gyullad meg, mire a füstgázok, a (2) lángaknán át, a (14) nyíl irányában, a kürtőbe távoznak. Az égés fenntartására az (5) hamuajitón lévő, szabá-80 lyozható (7) nyíláson át, a (11) nyíl irányában, a (3) rostély alá beáramló levegő szolgál. Az ily rendszerű aknatüzelésnek az a hátránya, hogy a (11) nyíl irányában, a 35 (3) rostély alá beáramló levegő legnagyobb része nem az elégetendő szénrétegen, han«m a (3) rostély takaratlan, hátsó részén halad keresztül, ott, ahol a szén ferde elhelyezkedése következtében a szónréteg elvékonyodik. Minthogy az ily mó- £0 don bevezetett hideg levegő legnagyobb része nem vehetett részt az égésben és felhasználatlanul jut a (2) lángtérbe, az ebben felfelé haladó füstgázokat erősen lehűti és felhígítja, vagyis a tüzelési hatás- 45 fokot nagy mértékben lerontja. Ily körülmények között, különösen kisebb terheléseknél vagy gáziszegény szeneknél, a fejlődő gázok tökéletes elégetéséhez szükséges levegőn kivül, nagymennyiségű, felesleges 50 levegő is áramlik a (2) lángtérbe, úgy hogy a külön — (12) nyíl irányában. — bevezetett, másodlagos levegő egyenesen káros hatású, mert a füstgázok szénsav tartalmát még jobban csökkenti, a (2) 55 lángakna hőmérsékletéit pedig még lejebb szállítja, minek következtében a fejlesztett, gázok a (2) lángaknában. nem tudnak tökéletesen elégni s a nagy légfelesleg révén felhígítva ugyan, de elégetleniil fognak a 60 (14) nyíl irányában, a kürtőn át, a szabadba távozni. A hátsó fedetlen (3) rostély végén, a (13) nyíl irányában beáramló levegő és a (12) nyíl irányában a (2) lángaknába 65 áramló, másodlagos levegő nagy mértékben lecsökkenti az (1) töltőakna huzatát, úgy hogy a fejlődő gázok egy része, többnyire, az (1) töltőaknában vesztegel, minek következtében, a (4) töltőajtó nyitása 70 alkalmával, a gázok a fűtendő helyiségbe áramlanak, ami igen kellemetlen tünet. E hátrányokat a találmány szerinti, felső légbevezetésű aknatüzelő berendezé-