116200. lajstromszámú szabadalom • Eljárás villamosvezetékek szigetelő köpenyének előállítására

MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 116SOO. SZÁM. Xl/b. (Vll/G.) OSZTÁLY. — S. 15231. ALAPSZÁM. Eljárás villamos vezetékek szigetelő köpenyének előállítására. Magyar Siemens-Schuckert Művek Villamossági Részvénytársaság, Budapest, mint a Siemens-Schuckert­werke Aktiengesellschaft Iberlin-siemensstadti cég­jogutódja. A bejelentés napja 1933. évi november hó 11-ike. Németországi elsőbbsége 1932. évi november hó 14-ike. Villamos vezetékek szigetelésére általá­ban jól vulkanizált gumit használunk. Igv pl. az amerikai szabványok villamos ve­zetékek szigetelésére legfeljebb 18.7«'o ma-5 radó nyúlású gumi alkalmazását engedik meg. Az ilyen rugalmasságú gumit azon­ban nyújtott állapotában az ózon nagy mértékben megtámadja, úgyhogy az kü­lönböző célokra alkalmatlan. Hogy a gumi-1q keverék ózonnal szemben való ellenálló­képességét növeljük, lehetőleg kaucsukban szegénj' gumikeverékeket alkalmaztak, vagy a keverékhez védőanyagok, pl. ozo­kerit, paraffin, viaszok stb. nagyobb 15 mennyiségét adagolták. Az ilyen gumikeve­rékeknek sem volt meg azonban a kellő ellenállóképességük ózonnal szemben, úgy­hogy nyújtott állapotban ózon tartós be­hatására ugyancsak törékeny lett. 20 Ennek a hátránynak az elkerülésére a találmány értelmében olyan vezetékeken, amelyek ózontartalmú környezetben kerül­nek elfektetésre, oly gumikeverékből ké­szült szigetelést alkalmazunk, amelynek 25 maradó nyúlása legalább 60°/o. A ma­radó nyúlást az ismert eljárások egyi­kével határozzuk meg. A maradó nyú­lás felső határát a megkívánt alak­állóság szabja meg, míg a maradó nyú-30 lás alsó határát az ózonnal szemben való ellenállás kívánt mértéke határozza meg. Kitűnt, hogy a találmány szerint fel­használásra kerülő gumikeverék esetében mechanikai igénybevételeknél fellépő belső 35 feszültségek rövid idő alatt önmaguktól ki­egyenlítődnek, úgyhogy az ózonnak ellen­álló gumi jellemzésére ezt a tulajdonságot is felhasználhatjuk. A maradó nyúlásnak a fenti határok közötti mértéket elérjük ak­kor, ha a vulkanizálást nem folytatjuk ad- 40 dig a mértékig, amint ez az iparban ál­talában szokásos, hanem azt korábban megszakítjuk. Ezt az eljárást a 'követke­zőkben tökéletlen vulkanizálásnak nevez­zük. Ha vulkanizáló és vulkán izálásgyor- 45 sító anyagokat vagy mind a kettőt csak kis mennyiségekben adagolunk, normális kifűlésnél is nagy maradó nyúlású vulka­nizált terméket kapunk. Nagy maradó nyúlást úgy is elérhetünk, 50 hogy a gumikeverékhez lágyító anyago­kat, mint pl. paraffint, ozokeriitot, stb. adagolunk. Hogy azonban a gumikeverék a csekély kaucsuktaría'om, ellenére is me­chanikailag kellő mértékben szilárd és 55 alakálló legyen, a keverékhez enyvet ada­golunk. Meglepő módon kitűnt, hogy a gumikeverék dielektromos tulajdonságait az önmagában erősen nedvszívó enyv pótlólagos adagolása lényegesen nem be- 60 folyásolja, sőt lehetséges ilyen keveréket gőzben vulkanizálni anélkül, hogy a ke­verék jó villamos tulajdonságai csökken­nének. A találmány egyik kiviteli példájánál 65 az alkalmazásra kerülő gumikeverék 18°/o kaucsukból, 9<>/o enyvből, 12°/o ozokeritből vagy .paraffinból, telítő anyagként hasz­nált, mintegy 30°/o krétából és 30°/o tal­kumból áll, amihez még az ismert vulka- 70

Next

/
Oldalképek
Tartalom