116200. lajstromszámú szabadalom • Eljárás villamosvezetékek szigetelő köpenyének előállítására
MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 116SOO. SZÁM. Xl/b. (Vll/G.) OSZTÁLY. — S. 15231. ALAPSZÁM. Eljárás villamos vezetékek szigetelő köpenyének előállítására. Magyar Siemens-Schuckert Művek Villamossági Részvénytársaság, Budapest, mint a Siemens-Schuckertwerke Aktiengesellschaft Iberlin-siemensstadti cégjogutódja. A bejelentés napja 1933. évi november hó 11-ike. Németországi elsőbbsége 1932. évi november hó 14-ike. Villamos vezetékek szigetelésére általában jól vulkanizált gumit használunk. Igv pl. az amerikai szabványok villamos vezetékek szigetelésére legfeljebb 18.7«'o ma-5 radó nyúlású gumi alkalmazását engedik meg. Az ilyen rugalmasságú gumit azonban nyújtott állapotában az ózon nagy mértékben megtámadja, úgyhogy az különböző célokra alkalmatlan. Hogy a gumi-1q keverék ózonnal szemben való ellenállóképességét növeljük, lehetőleg kaucsukban szegénj' gumikeverékeket alkalmaztak, vagy a keverékhez védőanyagok, pl. ozokerit, paraffin, viaszok stb. nagyobb 15 mennyiségét adagolták. Az ilyen gumikeverékeknek sem volt meg azonban a kellő ellenállóképességük ózonnal szemben, úgyhogy nyújtott állapotban ózon tartós behatására ugyancsak törékeny lett. 20 Ennek a hátránynak az elkerülésére a találmány értelmében olyan vezetékeken, amelyek ózontartalmú környezetben kerülnek elfektetésre, oly gumikeverékből készült szigetelést alkalmazunk, amelynek 25 maradó nyúlása legalább 60°/o. A maradó nyúlást az ismert eljárások egyikével határozzuk meg. A maradó nyúlás felső határát a megkívánt alakállóság szabja meg, míg a maradó nyú-30 lás alsó határát az ózonnal szemben való ellenállás kívánt mértéke határozza meg. Kitűnt, hogy a találmány szerint felhasználásra kerülő gumikeverék esetében mechanikai igénybevételeknél fellépő belső 35 feszültségek rövid idő alatt önmaguktól kiegyenlítődnek, úgyhogy az ózonnak ellenálló gumi jellemzésére ezt a tulajdonságot is felhasználhatjuk. A maradó nyúlásnak a fenti határok közötti mértéket elérjük akkor, ha a vulkanizálást nem folytatjuk ad- 40 dig a mértékig, amint ez az iparban általában szokásos, hanem azt korábban megszakítjuk. Ezt az eljárást a 'következőkben tökéletlen vulkanizálásnak nevezzük. Ha vulkanizáló és vulkán izálásgyor- 45 sító anyagokat vagy mind a kettőt csak kis mennyiségekben adagolunk, normális kifűlésnél is nagy maradó nyúlású vulkanizált terméket kapunk. Nagy maradó nyúlást úgy is elérhetünk, 50 hogy a gumikeverékhez lágyító anyagokat, mint pl. paraffint, ozokeriitot, stb. adagolunk. Hogy azonban a gumikeverék a csekély kaucsuktaría'om, ellenére is mechanikailag kellő mértékben szilárd és 55 alakálló legyen, a keverékhez enyvet adagolunk. Meglepő módon kitűnt, hogy a gumikeverék dielektromos tulajdonságait az önmagában erősen nedvszívó enyv pótlólagos adagolása lényegesen nem be- 60 folyásolja, sőt lehetséges ilyen keveréket gőzben vulkanizálni anélkül, hogy a keverék jó villamos tulajdonságai csökkennének. A találmány egyik kiviteli példájánál 65 az alkalmazásra kerülő gumikeverék 18°/o kaucsukból, 9<>/o enyvből, 12°/o ozokeritből vagy .paraffinból, telítő anyagként használt, mintegy 30°/o krétából és 30°/o talkumból áll, amihez még az ismert vulka- 70