116147. lajstromszámú szabadalom • Keret, különösen gépjárművekhez

tási alakja, mely lényegileg két, pl. csőalakú hossztartóból és ezeket ke­resztező, rajtuk oldalt túlnyúló cső­alakú haránttartókból áll, melyre jel­lemző, hogy az egymásba bolt haránt­tartószervek egyike (különösen a külső) a hossztartókat egymással mereven köti össze és lényegileg csak e két hossztartó között halad vagy ezeken túl csak részben áll ki oldalt, és hogy a másik (különösen belső ha­ránttartószerv az előbb említett ha­ránttartószerven szabadon túlnyúlik. 3. Az 1. vagy 2. alatt igényelt ikeret foga­natosítás i alakja, melyre jellemző, hogy a hossztartók harántmeitszete cső­alakú és a több kancentrikus haránt­csőből álló haránttartók a hosszicsöve­ken áthaladnak, ahol is az; egyik ha­rántcső a hossztartó mindkét oldalán a hossztartóval — célszerűen egész ke­rületén — össze van hegesztve, míg a másik harántcső szabadon halad át a hossztartón. 4. Az 1—3. alatt igényelt keret foganato­sítása alakja, melyre jellemző, hogy mindkét haránttartószerv kölcsönös el­tolódás és esetleg elfordulás elliencsak egy középső helyen van biztosítva. 5. Az 1—4. alatt igényelt keret foganatosí­tási alakja, melyre jellemző, hogy a keresztező kerettartóval merevem ösz­szekötött haránttartószervnek amazon túl meghosszabbított része olyan kiala­kítású, hogy az a keresztező kerettar­tón szabadon áthaladó haránttartó­szervre, behajlással szemben, csak részben fejt ki merevítő ellenállást. 6. A 2. vagy 3. alatt igényelt keret fogana­tosítás! alakja, melyre jellemző ke­rekded harántmietszetű csőtartóként ki­alakított és oly módon meghajlított ikét hossztartó, hogy ezek középrészü­kön egymáshoz közelednek, célszerűen a legszűkebb helyen híd révén egymás- 45 sal mereven kapcsolatosak, végeik felé pedig egymástól távolodnak, úgyhogy lényegileg X-alakú csőkeret jön létre. 7. A2., 3. vagy 6. alatt igényelt keret foga­natosítás! alakja, melyre jellemző, hogy 50 a csőalakú hossztartókat még ugyan­csak csőalakú haránttartók is mereven kötik össze egymással, melyek célsze­rűen a hossztartókon áthaladnak és ezekkel össize vannak hegesztve. 55 8. A 2., 3., 6. vagy 7. alatt igényelt keret fogainatosítási alakja, melyre jellemző a hossztartók ovális haránitpietszete, még pedig úgy alakítva, hogy a függé­lyes átmérő nagyobb a vízsízintesnél. 60 9. A 2., 3., 6—8. alatt igényelt keret foga­natosítási alakjia, melyre jellemző, hogy a mindenkor enyhe V-alakbian meghaj­lított kereLhossztártók a középső hajlí­tási helytől a mellső és hátsó Ar égeikig 65 alaprajzban lényegileg egyenes vonal­ban' haladnak. 10. A 6—9. alatt igényelt keret foganato­sítása alakja, melyre jellemző, hogy a 'két csőalákú hossztartót a legkisebb 70 kölcsönös távolságuk helyén összekötő híd két, pl. meghajlított lemezből áll, melyek a hossztartókkal össze vannak hegesztve és ezekkel együtt lényegileg szekrény szerű harántmietszetet adnak. 75 11. A 6—10. alatt igényelt keret foganato­sításá alakja, melyre jellemző, hogy a két hossztartó közti hidat alkotó le­mezek ^egymás felé homorúan öblösek. 12. A 6—11. alatt igényelt keret foganata- 80 sítáísi alakja, melyre jellemző, hogy a hossztartók mellső vége gyengén, hátsó vége pedig függélyes irányban erő­sebben úgy van felhajllítva, hogy a mellső kerekek középvonala a hossz- 8í tartók magasságában van, míg a hossz­tartók hátsó végei; a hátsó kerekek kö­zépvonalát fölül kitérően keresztezik. 1 rajzlap melléklettel.

Next

/
Oldalképek
Tartalom