116143. lajstromszámú szabadalom • Tekercsrugós derékalj

Megjelent 1931. évi április lió 1-én. MAGYAR KIKÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 116143. SZÁM. XVI/f. OSZTÁLY. — B. 13484. ALAPSZÁM. Tekercsrugós derékalj. Borek Jolianii gyáros és Szarnék Dávid kárpitos Wien. A bejelentés napja 1936. évi július hó 3-ika. Már ismeretesek kétoldalt használható, spirálrugós derékaljak, melyeknél a tekercsrugók kifeszített hevederes keretkerillet alsó és felső oldalán vannak megerö, sítve. Az ilyfajta derékalják, két-két szomszédos tekercsrugónak egymás feletti elrendezése folytán, egyrészt esetlen külsejűek, másrészt bonyolult előállítást igényelnek és emellett nem tartósak. Hasonló ) hátrányok lépnek fel annál a derékaljnál is, melynél a két egymás fölött fekvő sorban elrendezett tekercsrugókat az egymás felé fordított meneteik közé helyezett, rácsos, pl. lemezcsíkok alkotta keret biztos sít ja az oldalirányú kidudorodás ellen. Emellett a szélső rugók felső, III. alsói,/ szabad végei a derék alj szélét merevítő, alaktartó kerethez kapcsolták. Miután e keretek szilárdsága oly csekély, hogy nem 1 képesek meggátolni a derékaljnak terhelés hatására végbemenő behajlását, a derékaljat végig alá kell támasztanunk. A találmány szerinti rugós derékalj a fentemlített hátrányokat egységes tekercs-5 rugói középmeneteinek magasságában elrendezett oly merev, kerületi merevítőkerettel, pl. fakerettel küszöböli ki, amelylyel legalább a tekercsrugók egy mészé össze van kötve. Mivel a merevítőkeret a 0 derékalj terheléseit felveszi, elegendő, ha a derékaljat csnpán helyenként támasztjuk meg, pl. kerettel vagy ágydeszkával. A rajz a találmány szerinti derékailj példáképpenii kiviteli alakját szemlélteti. Az 5 1. ábra a derékaljrugozás hosszmetszete. A 2. ábra felülnézete. A tekercsrugós derékaljnak sorokban fekvő, végigmentő (a) tekercsrugói vannak, melyeknek felső és alsó végei a hossz- és to harántsorokban szomszédos tekercsrugó végeivel pl. tetemes feszültségű, rövid (b) spirálrugók útján vannak összekötve. A derékalj szélén fekvő (a) spirálrugók felső és alsó végmenetei, a (b) spirálrugók kellő ib előfeszültsége mellett, pl. (c) kampók útján vannak egy-egy (d) alaktartókierethez erősítve. A (d) keretek síkjukra merőleges terhelésekkel szembeni kihajlási ellenállása igen csekély és keillő hajlítási szilárd- 50 ságú anyagból, pl. vaspántból készülnek. Hogy a derékalj végigmenő alátámasztását mellőzhessük és a derékaljat szabadon bordozóam használhassuk, az (a) tekercsrugókat, középmeneteik magasságában, to- 55 vábbi (e) merevítő vagy vivőkerettel veszszük körül, amelyhez — célszerűen — csupán minden szélső (a) tekercsrugónak csupán felfekvő középmenete, pl. (f) drótkengyel útján van. erősítve, a belül fekvő 60 (a) tekercsrugók azonban az (e) merevítőkerettel nincsenek közvetlen kapcsolatban. Ha a csupán lokálisan, még' pedig alsó (d) alaktartó keretével, pl. körülfutó al(átétkeretre vagy ágydeszkákra helyezett de- 65 rékaljat terhelésnek vetjük alá, akkor ez a terhelés egyrészt a belülfekvő (a) tekercsrugókról, a (b) spirálrugók útján, a felső és alsó (d) alaktartókeretre, másrészt a kivülfekvő (a) tekercsrugóknál az (e) 70 merevítőkeretre vivődik át, mimellett a felső (d) alaktartókeret és az (e) merevítiJ-keret az alsó (d) formatar tó kerethez közeledik. Egyidejűleg a felső és esetleg az alsó (d) alaktartó-keret is — ha nincs 75 egész kerülete mentén megtámasztva —