116133. lajstromszámú szabadalom • Szigetelőanyaggal bevont elektróda és ilyennel felszerelt villamos készülék

szigetelőszalagot tekercselhetünk, amely az alsó szalagrcteget az elektróda konkáv hornyára nyomja, úgy hogy a belső szalagréteg feszültsége ezáltal fokozódik. A paf> pírosszalag-tekercs ily módon nem körkeresztmetszetű gyűrűkre ugyanolyan, szorosan vihető fel, mint a körkeresztmetszelű gyűrűkre. A gyakorlatban előfordul, hogy a villa-10 mos feszültség a (2) gyűrűalakú elektróda és a vele koaxiális,an elrendezett (7) elektróda közötl uralkodik. Ez esetben a feszültség a két elektróda között a gyűrűalakú elektróda belső oldalán fekvő szige-15 teLőréteget nagymértékben igénybe veszi. Ezt az esetet a 3. ábra tünteti fel. Ezzel szemben a 4. ábra oly megoldást mutat, amelynél a feszültség a (2) gyűrűalakú elektróda és az azonkívül elrendezeti (7) 20 elektróda között érvényesül. Ez esetben viszont a feszülLség elsősorban a gyűrű 'külső oldalán fekvő szigetelőréteget terheli. Ha a villamos igénybevétel az (1—1) tengely irányával összeesik, akkor az abban 25 az. irányban fekvő részek, tehát pl. az 1—5. ábrákban feltüntetett megoldásnál a szigetelésnek az ellipszis alakú gyűrűs keresztmetszet rövidebb görbületi sugaránál fekvő részei állanak terhelés alatt Nem szüksé-30 gcs, hogy a szigetelésnek igénybe nem vett részeit különösen erősen sajtoljuk össze vagy támasszuk meg. Ezért az elektródákat pl, súlymegtakarítás végett pléhből is előállíthatjuk és a nem terhelt oldalukon 35 nyitva hagyhatjuk, amint azL a 3. és 1. ábrák mutatják. Aránylag ritkán fordul elő, hogy az elektródákat a villamos mezőben úgy helyezzék el, hogy azokra nem kapcsolnak kü-40 lön potenciált, hanem azok a villamos mezőben elfoglalt helyzetüknek megfelelő potenciálra állanak be. A legtöbb esetben az elektródákat valamilyen feszültség alatt álló alkatrészre kötik és evégből alkalmas 45 csati akozószervekkel látják el, melyeket az alábbiakban röviden összekötőknek nevezünk. Az ilyen összekölőszerveket célszerűen ott rendezzük el. ahol a villamos mező 50 erőssége a legkisebb. Ha az elektróda üregesés felülete megszakított, akkor az összekötőt célszerűen úgy rendezzük el az elektróda belsejében, amint azt a 3. és 4. ábrák mutatják. Az összekötői ezekben az 55 esetekben (8) hivatkozási számmal jelöltük. A (8) szervek a fémfonadékból készült (9) vezetéket az elektródákon rögzítik. A (9) vezeték az elektróda szigetelőrétegében kiképezett furaton át hatol az elektróda belsejébe. A szerelés úgy tör- 60 téiiik, hogy a szigetelőréteggel még el nem látóit elektróda belsejében megerősítjük a (8) szervet, a hozzácsatlakozó (9) vezetéket az elektróda üregébe visszük, ezután az elektródái szigetelőréteggel borítjuk, majd 65 ezt a szigetelőréteget megfúrjuk és a (9) vezeték szabad végét a

furaton át kivezetjük. Ha viszont az elektróda telt keresztmetszetű. akkor az 5. ábrában feltüntetettmó- 70 don járunk el. Az elektródának egy (A) helyén az elektróda felülelél lelapítjuk, illetőleg lemetszük, a (8) összekötőt ott megerősítjük. Ez a megerősítés csavarmenetes orsó és furat segélyével ismert 75 módon történhet. A találmány szerinti elekLróda sok esetben alkalmazható nagyfeszültségű készülékekben. és különösen előnyösen kábelvégelzáróknál, átvezet öltnél és összekötő- 80 karmanlyuknál, A 6. ábra vázlatosan kábélvégelzárót mutat, amelynél a találmány értelmében készült, szigetelőanyaggal burkolt. gyűrűalakú (11) elektródák sorát alkalmaztuk, Ezeket az elektródákat egymás- 85 sal és a kábel ólomköpenyével villamosan kötjük össze,, úgy .hogy azok az ólomköpeny tölcséralákú meghosszabbítását képezik. Az elektródák nagy átütési szilárdságuk következtében jól biztosítják a kábel- 90 végelzárónak villamosan leginkább igénybevett részeit. A 7. ábra vázlatosan kábelátvezelől mutat, keresztmetszetbein, A (13) vezetéket az álvezetőben (14) szigetelőréteg borítja 95 és (11) gyűrűalákú elektródák veszik körül. Ezeknek az átmérője az átmenet helyétől kétoldalt növqjtvő. Az elektródokat egymással szintén villamosan kötjük össze és egyben földeljük. 100 A találmány szerinti elektródák különösen előnyösen alkalmazhatók nagyfeszültségű kábelek összekötő karmantyúiban. Ilyen megoldási mutaL a 8. ábra. A gyűrűalakú (11) elektródák itt is. ugy mint a 105 kábel végelzáróban, az ólomköpeny tölcséralakú meghosszabbításaként vannak elrendezve, valamint egymással és az ólomköpennyel vezetőileg összekötve. A hatás itt is a karmantyú leginkább veszélyeztetett 110 helyének átütés elleni biztosítása. A gyűrűalakú elektródák azonban az összekötő karmantyúban még nagyobb mértékben fokozzák az átütéssel szembeni biztonságot a kábelvezeték (15) összekötője és a kö- 115 tés helyét körülvevő (16) hüvely között, mely utóbbi a kábel ólomköpenyével ve-Ziető összeköttetésben van. Sok esetben